Részlet a válaszból: […]után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja) alatta marad a minimálbér meghatározott százalékának, akkor ez utóbbi a járulékok alapja; amennyiben meghaladja a kötelező minimumot, akkor pedig a tényleges jövedelem. Ebből adódóan elvileg az is előfordulhat, hogy valaki január hónapban az éves minimumnak megfelelő összeg után lerója az adót és járulékot, és ennek ellenére már február hónapra is terheli a minimumadó- és járulékfizetés.Nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mondata valóban általános szabály szerint állapítja meg, hogy abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.Ugyanakkor ugyanezen bekezdés második mondata szerint: "Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]terheli a vállalkozót az említett járulékfizetési kötelezettség arra az időszakra, melynek tartama alatt- keresőképtelen,- gyermekgondozási segélyben részesül,- fogvatartott,- állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,- ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,- egyéni vállalkozói tevékenysége[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]semmilyen különbség nincs az első és második félév vonatkozásában.Az egyéni járulékok tekintetében viszont valóban történt jogszabályi változás. Július 1-jétől ugyanis a 2013. évi XXXVII. tv. 64. §-ának c) pontja révén módosult a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja, amely alapján a jelzett időpontig az átalányadózó egyéni vállalkozóra nem vonatkozott a heti 36 órás munkaviszony megléte esetén a havi minimális járulékfizetés alóli mentesség.Tehát míg június 30-ig a heti 36 órás munkavi­szonnyal rendelkező[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapításának különös szabályát tartalmazza, mely szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy ez a "minimum"-járulékfizetési kötelezettség vonatkozik-e a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozóra, aki átalányadózónak minősül. Erre az esetre vonatkozik a 2011. évi CLVI. törvény 458. §-ának (5) bekezdésébe foglalt szabály, miszerint a nem evaadóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen az egyéni vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. Ennek megfelelően az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelmet - az Szja-tv. 53. §-a szerint - a bevételéből, a jogszabályban meghatározott mértékű költséghányad levonásával állapítja meg. Az egyéni vállalkozónak tehát, ha alkalmazottal folytatja tevékenységét, a kieső idő, pl. táppénzfolyósítás időtartama alatt is keletkezik bevétele, illetve ebből adódóan átalányban megállapított jövedelme, ami a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdés szerint járulékalapot képez. Ugyanakkor a Tbj-tv. 29. § (4) bekezdése mentesíti az egyéni vállalkozót pl. a táppénzfolyósítás időtartama alatt az (1) bekezdésben említett járulékalap után a járulékok megfizetése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetnie azzal, hogy amennyiben az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban[…] részlet vége a válaszból.