Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény 1. §-a (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelmekre (e körbe tartozik az osztalék is) vonatkozó maximum-adóalap megállapítása során a törvény 1. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelmeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének e) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a fogva tartott egyéni vállalkozó mentesül a havi minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv. 4. és 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt helyzetre vonatkozó előírás 2024. január 1-jétől módosult, és a 2024. január 1-jétől kezdődő szüneteltetések esetében már az alábbiak szerint kell a járulékfizetést megállapítani.A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének f) pontja értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Közalkalmazotti jogviszonyban álló egyéni vállalkozó

Kérdés: Terheli továbbra is a minimumközteher-fizetési kötelezettség az átalányadózó egyéni vállalkozót, ha közalkalmazotti jogviszonyt létesített heti 40 órában?
Részlet a válaszából: […] Nem terheli. A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése hasonló módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt

Kérdés:

Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján mentesül az egyéni vállalkozó a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben– a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultságának lejárata

Kérdés: Keresőképtelensége ellenére 2024. december 17-től terheli a minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki egy évig táppénzben részesült, de december 16-án lejárt a táppénzjogosultsága? Az érintett előreláthatólag még több hónapig keresőképtelen lesz.
Részlet a válaszából: […] Sajnos így van. A Tbj-tv. 40. §-ának (4) bekezdése ugyanis a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet a táppénzfolyósítás tartamához és nem a keresőképtelenséghez köti. Így az egyéni vállalkozó, aki keresőképtelen, de nem jogosult táppénzre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés:

Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett ellátás folyósításának szempontjából nincs akadálya a vállalkozói tevékenység egyetlen formájának sem, hiszen a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy korlátlanul folytathat keresőtevékenységet.A kisadózás „oldaláról”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés:

Elegendő, ha decemberben is csak a minimálbér után fizeti meg a járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy főállású, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói kivétet egy összegben, decemberben veszi ki, ami kevesebb összeg, mint az egész éves havi minimálbér, amely után a vállalkozó megfizette a járulékokat?

Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Tbj-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét, de havonta legalább a minimálbér vagy garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén

Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ában foglaltak értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira – így a CSED-re és a GYED-re – való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.A CSED jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
…
9