tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott átalányadózó egyéni vállalkozó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben

Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
Részlet a válaszból: […]pedig a családi járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok módosulnak.A Tbj-tv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a többes jogviszonyban nem álló biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), de havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) lesz.Amennyiben az átalányadózást választó biztosított egyéni vállalkozó mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól (mert például heti 36 órát elérő foglalkoztatással is járó munkaviszonyban is áll), akkor a járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem lesz, ide nem értve az e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét.A szociálishozzájárulásiadó-alap tekintetében szintén az szja-köteles jövedelemből kell kiindulni, azzal, hogy a minimális adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a havi adóalap továbbra is legalább a minimálbér (garantált[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6956
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszból: […]65/A. §),- az osztalékra (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alapra (Szja-tv. 49/C. §),- az árfolyamnyereségből származó jövedelemre (Szja-tv. 67. §), és a- az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelmérevonatkozik.Ahogy az a fenti felsorolásból is kitűnik, az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem tartozik ebbe a körbe, így az ez után fizetendő szociális hozzájárulási adónak nincsen felső határa. Ugyanakkor, ha a vállalkozónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6921

3. találat: Számlakiállítás táppénz alatt

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
Részlet a válaszból: […]az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után kell megfizetnie [Szocho-tv. 6. § (1) bekezdése, illetve 8. § (1) bekezdése].A táppénz folyósításának a tartama alatt ugyan a kérdésben említett egyéni vállalkozónak a minimális járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni, ám ha vállalkozásában jövedelme keletkezik, akkor az után a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az időszakban is le kell rónia.A járulékfizetés nem érinti a táppénz jogosultságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6855

4. találat: Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszból: […](garantált bérminimumnál), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékát pedig a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százalékánál magasabb összeg után fizeti meg. Az átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja főszabály szerint [Tbj-tv. 29. § (3) bekezdése] az átalányadó alapja azzal, hogy a járulékokat legalább az előzőekben említett minimumalapok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5948
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszból: […]után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja) alatta marad a minimálbér meghatározott százalékának, akkor ez utóbbi a járulékok alapja; amennyiben meghaladja a kötelező minimumot, akkor pedig a tényleges jövedelem. Ebből adódóan elvileg az is előfordulhat, hogy valaki január hónapban az éves minimumnak megfelelő összeg után lerója az adót és járulékot, és ennek ellenére már február hónapra is terheli a minimumadó- és járulékfizetés.Nem volt ez mindig így, hiszen a 2012. év végéig a minimális járulékfizetési kötelezettségnek éves szinten kellett eleget tenni, azaz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5666
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után - többek között - nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet folytatóként az átalányadó-alap szolgál a nyugdíjjárulék alapjául.Az Szja-tv. 53. §-a (5) bekezdésének első mondata valóban általános szabály szerint állapítja meg, hogy abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.Ugyanakkor ugyanezen bekezdés második mondata szerint: "Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését" - tehát jelen esetben a 40 százalékos költséghányadot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5556

7. találat: Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjjáruléka

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetnie egy nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak? Ha igen, akkor mi ennek az alapja?
Részlet a válaszból: […]§-a értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5347

8. találat: Átalányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékfizetésre kötelezett az áta­lány­adózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszból: […]megfizetni a havi 6810 (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot.Nem terheli a vállalkozót az említett járulékfizetési kötelezettség arra az időszakra, melynek tartama alatt- keresőképtelen,- gyermekgondozási segélyben részesül,- fogvatartott,- állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,- ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,- egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,- foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyide­jűleg fennálló több[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4298

9. találat: Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mi a különbség egy heti 36 órás biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó 2013 első, illetve második félévi járulékfizetési kötelezettsége között?
Részlet a válaszból: […]megállapított jövedelme után fizeti meg a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót az év egészében. E tekintetben tehát semmilyen különbség nincs az első és második félév vonatkozásában.Az egyéni járulékok tekintetében viszont valóban történt jogszabályi változás. Július 1-jétől ugyanis a 2013. évi XXXVII. tv. 64. §-ának c) pontja révén módosult a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja, amely alapján a jelzett időpontig az átalányadózó egyéni vállalkozóra nem vonatkozott a heti 36 órás munkaviszony megléte esetén a havi minimális járulékfizetés alóli mentesség.Tehát míg június 30-ig a heti 36 órás munkavi­szonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányadó alapja, havonta legalább a minimálbér 150 százaléka után meg kellett fizetnie[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4188

10. találat: Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszból: […]vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. Ugyanezen törvény 457. §-ának (3) bekezdése az adóalap megállapításának különös szabályát tartalmazza, mely szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy ez a "minimum"-járulékfizetési kötelezettség vonatkozik-e a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozóra, aki átalányadózónak minősül. Erre az esetre vonatkozik a 2011. évi CLVI. törvény 458. §-ának (5) bekezdésébe foglalt szabály, miszerint a nem evaadóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen az egyéni vállalkozó felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az idézett szabály azt jelenti, hogy a nappali tagozaton tanulmányokat folytató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4185
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést