11 találat a megadott átalányadózó egyéni vállalkozó tárgyszóra

Részlet a válaszból: […](garantált bérminimumnál), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékát pedig a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százalékánál magasabb összeg után fizeti meg. Az átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja főszabály szerint [Tbj-tv. 29. § (3) bekezdése] az átalányadó alapja azzal, hogy a járulékokat legalább az előzőekben említett minimumalapok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja) alatta marad a minimálbér meghatározott százalékának, akkor ez utóbbi a járulékok alapja; amennyiben meghaladja a kötelező minimumot, akkor pedig a tényleges jövedelem. Ebből adódóan elvileg az is előfordulhat, hogy valaki január hónapban az éves minimumnak megfelelő összeg után lerója az adót és járulékot, és ennek ellenére már február hónapra is terheli a minimumadó- és járulékfizetés.Nem volt ez mindig így, hiszen a 2012. év végéig a minimális járulékfizetési kötelezettségnek éves szinten kellett eleget tenni, azaz[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenységet folytatóként az átalányadó-alap szolgál a nyugdíjjárulék alapjául.Az Szja-tv. 53. §-a (5) bekezdésének első mondata valóban általános szabály szerint állapítja meg, hogy abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.Ugyanakkor ugyanezen bekezdés második mondata szerint: "Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését" - tehát jelen esetben a 40 százalékos költséghányadot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-a értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetni a havi 6810 (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot.Nem terheli a vállalkozót az említett járulékfizetési kötelezettség arra az időszakra, melynek tartama alatt- keresőképtelen,- gyermekgondozási segélyben részesül,- fogvatartott,- állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,- ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,- egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,- foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyide­jűleg fennálló több[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapított jövedelme után fizeti meg a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót az év egészében. E tekintetben tehát semmilyen különbség nincs az első és második félév vonatkozásában.Az egyéni járulékok tekintetében viszont valóban történt jogszabályi változás. Július 1-jétől ugyanis a 2013. évi XXXVII. tv. 64. §-ának c) pontja révén módosult a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja, amely alapján a jelzett időpontig az átalányadózó egyéni vállalkozóra nem vonatkozott a heti 36 órás munkaviszony megléte esetén a havi minimális járulékfizetés alóli mentesség.Tehát míg június 30-ig a heti 36 órás munkavi­szonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányadó alapja, havonta legalább a minimálbér 150 százaléka után meg kellett fizetnie[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. Ugyanezen törvény 457. §-ának (3) bekezdése az adóalap megállapításának különös szabályát tartalmazza, mely szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy ez a "minimum"-járulékfizetési kötelezettség vonatkozik-e a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozóra, aki átalányadózónak minősül. Erre az esetre vonatkozik a 2011. évi CLVI. törvény 458. §-ának (5) bekezdésébe foglalt szabály, miszerint a nem evaadóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen az egyéni vállalkozó felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az idézett szabály azt jelenti, hogy a nappali tagozaton tanulmányokat folytató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kétféle tevékenységre külön-külön, és egyidejűleg is alkalmazhatja az átalányadózást. A kétféle tevékenységből a bevételt és a jövedelmet az Szja-tv. 50. §-ának (5) bekezdése alapján elkülönülten kell meghatározni, az egyéni vállalkozás mellett folytatott mezőgazdasági kistermelői tevékenység nem befolyásolja az egyéni vállalkozásból keletkező bevételből levonható költséghányad meghatározását.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részesül. Az Szja-tv. 4. § (1) bekezdése szerint jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. Ennek megfelelően az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelmet - az Szja-tv. 53. §-a szerint - a bevételéből, a jogszabályban meghatározott mértékű költséghányad levonásával állapítja meg. Az egyéni vállalkozónak tehát, ha alkalmazottal folytatja tevékenységét, a kieső idő, pl. táppénzfolyósítás időtartama alatt is keletkezik bevétele, illetve ebből adódóan átalányban megállapított jövedelme, ami a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdés szerint járulékalapot képez. Ugyanakkor a Tbj-tv. 29. § (4) bekezdése mentesíti az egyéni vállalkozót pl. a táppénzfolyósítás időtartama alatt az (1) bekezdésben említett járulékalap után a járulékok megfizetése alól. Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme is "az (1) bekezdésben említett járulékalap"-nak minősül, ezért nem kell utána (és a minimálbérnek megfelelő járulékalap után sem) járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó táppénzben részesül. Az átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka alatti járulékfizetési mentességét sem befolyásolja tehát az a körülmény, ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozónak a járulékokat az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetnie azzal, hogy amennyiben az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - az általános[…] részlet vége a válaszból.