5268 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?

Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?

Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?

Kérdés: Egy munkavállaló első gyermekének születését 2026. szeptember 25-re várták. A dolgozó 2026. szeptember 1-jétől vette igénybe a szülési szabadságot, és ettől a naptól CSED-ben részesült. A gyermek 2026. szeptember 22-én halva született. A CSED-et ezt követően még 15 napig, 2026. október 7-ig folyósították, egy társadalombiztosítási kifizetőhelyi ügyintéző szerint azonban az ellátás ennél hosszabb ideig jár. Meddig jogosult a munkavállaló CSED-re?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. február 2-től áll a jelenlegi munkáltatójánál munkaviszonyban, és 2026. október 6-tól súlyos betegsége miatt várhatóan hosszabb ideig keresőképtelen. Betegszabadságát már kimerítette, ezért a keresőképtelenség első napjától táppénzben részesül. Előző munkaviszonya 2024. július 8-tól 2025. december 17-ig állt fenn, 2025. november 10-től 2026. január 23-ig pedig baleseti táppénzt kapott. Az e-TB-kiskönyv adatai szerint a biztosítása 2025 februárjában 10 napig, márciusban szintén 10 napig, áprilisban és májusban 5-5 napig szünetelt. A jelenlegi munkáltatónál 2026 áprilisában 5 napig, májusban 10 napig, júniusban pedig szintén 10 napig szünetelt a biztosítása fizetés nélküli szabadság miatt. A baleseti táppénzen kívül más jogcímen nem részesült táppénzben. Mennyi ideig jogosult táppénzre, és milyen mértékű ellátás illeti meg?

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?

Kérdés: Megállapítható-e méltányosságból az öregségi nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt?

Kérdés: A végrehajtást kérő és az adós megállapodása alapján a végrehajtó havi fix összegben határozta meg a munkabérből történő letiltást. Hogyan kell ebben az esetben alkalmazni a letiltás általános szabályait, különösen a levonásmentes munkabérre és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összegre vonatkozó rendelkezéseket? Mi a munkáltató teendője, ha a fix összegű letiltás mellé a végrehajtó újabb letiltást ad ki?