Nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A munkavállaló 1990. január 1-jétől 2002. július 31-ig állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2002. január 1-jétől július 31-ig kifizetett rendszeres jövedelme 420 000 forint volt, 2002. június 1-jétől június 30-ig tartó időtartamra 25 000 forint jutalomban részesült. 2002. augusztus 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál áll munkaviszonyban. 2002. augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra 400 000 forint munkabérben részesült. A dolgozó 2003. február 26-ától beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Mi lesz az osztószáma a 25 000 forint jutalomnak?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének megállapításánál – a folyamatos biztosítási időre tekintettel – a számítási időszak a 2002. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam, és az alap pedig az ezen időtartamra járó rendszeres jövedelem, valamint az ezen időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor igényelheti-e a munkavállaló az aktív dolgozóként elhunyt házastársa után járó kiegészítést?
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat főszabályként a házastárs, illetve – meghatározott együttélési vagy tartási feltételek fennállása esetén – az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A jogosultság elengedhetetlen feltétele, hogy a jogosult házastársa az öregségi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Tartósan beteg gyermek családi pótléka

Kérdés: 1987. 03. 25-én született gyermek tartósan beteg, felülvizsgálata évenként történik. Amiatt, hogy 2003-ban betölti 16. életévét, kell-e igazolást kérni a tanulói jogviszony fennállásáról? Amennyiben nem jár közoktatási intézménybe, folyósítható-e a családi pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig a felemelt összeggel, ha a fogyatékos állapot fennáll?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlék a 16. életévét betöltött tartósan beteg gyermek után akkor is jár, ha közoktatási intézményben tanulói jogviszonya nem áll fenn. A családi pótlék folyósításának ebben az esetben tehát nem feltétele az iskolai igazolás, a magasabb összegű ellátás annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt

Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A GYES semmilyen szempontból nem minősül munkaviszonynak. A GYES a Cst. által szabályozott gyermekgondozási támogatás. Tekintve, hogy a GYES-ből az igényjogosult nyugdíjjárulékot fizet, így a nyugdíj szempontjából szolgálati időt szerez. A Tbj-tv. szerint az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjogosultsága

Kérdés: 2003-ban milyen nyugellátást igényelhet az az 1947-ben született, egyéni vállalkozóként dolgozó nő, aki 2 gyermeket szült (1968, 1971), 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette el, sem rokkantsági nyugdíjra, sem rendszeres szociális járadékra nem jogosult. Az 1947-ben született nők esetében egyébként sincs lehetőség 2003-ban nyugdíjba vonulásra.A hatályos szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Beteg gyermek ellátásai

Kérdés: 1984. október 28-án született középsúlyos értelmi fogyatékos, árvaellátásban részesülő gyermek közoktatási intézményben folytatott tanulmányait előreláthatóan 2003. június 15-én fejezi be. 2002. október 28-án betöltötte 18. életévét, ekkortól saját jogán kapja a felemelt összegű családi pótlékot. A felülvizsgálatát végző OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint munkaképessége 67 százalékos mértékben csökkent. Jogosult lesz-e továbbra is árvaellátásra, kaphat-e családi pótlékot, illetve rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Cst. fogalomhasználata szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek az a tizennyolc évesnél idősebb személy minősül, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Betegszabadság terhesség, szülés esetén

Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A táppénz igénybevételére vonatkozó általános szabályok szerint a táppénz a keresőképtelenség tartamára jár. Nem mindegy azonban, hogy a biztosított milyen ok miatt lett keresőképtelen. Az Eb-tv. szerint táppénz a biztosított számára a betegszabadság lejártát követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Gyermekkedvezmény az előrehozott öregségi nyugdíj esetében

Kérdés: 37 év szolgálati idővel rendelkező munkavállaló, akinek 2 gyermeke közül az egyik születésétől beteg, jogosult-e valamilyen társadalombiztosítási ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, úgy a 37 év szolgálati idővel teljes öregségi nyugdíjra jogosult.Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál öt évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíj állapítható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
…
19
20
21