8 találat a megadott fogyatékos gyermek tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]gyermeke után négy,c) kettőnél több gyermeke után összesen hétmunkanap pótszabadság jár.A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A 17. életévét betöltött gyermek után tehát a szülőt már ez a pluszszabadidő nem illeti meg. A fogyatékos gyermeket nevelők helyzetének könnyítése érdekében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]- iskolai tanulmányok címén nemcsak azt a gyermeket illeti meg, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, hanem azt is, aki betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy aki huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát. Az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Azt az árvát, aki megváltozott munkaképességű, az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.A magántanulói jogviszony fennállásának okát az oktatási intézmény igazolásával, a betegséget, fogyatékosságot szakorvosi igazolással kell igazolni. Ha az oktatási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.A fogyatékos gyermek után járó pótszabadság csak a mértékét tekintve tér el a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság alapesetétől, a jogosultság feltételeit illetően nem, tehát fogyatékos gyermek esetén is abban az évben jár utoljára a pótszabadság, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.A jogalkotó a gyermekek után járó pótszabadságot a gyermeknevelésre, gyermekeikkel való törődésre tekintettel biztosítja a munkavállalók számára, méltányolva azt, hogy a nevelés, törődés a fogyatékos gyermek esetén nagyobb terhet ró a szülőkre.A gyermekek után járó pótszabadságra jogosultság megállapítása szempontjából az Mt. gyermekre, fogyatékos gyermekre és a szülőre vonatkozó fogalommeghatározása az irányadó. E szerint gyermek: a családok támogatására vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fel. Az anyagcsere, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. A változás során az igazolás módja is megváltozott, míg korábban egy betű és számjel kombinációja alapján lehetett beazonosítani a betegséget, jelenleg az egységes betegségi BNO-kód a mérvadó. A már többször említett rendelet melléklete szerint az autista gyermekek részére az F84.0 kód alapján járt volna az ellátás. Megállapíthatjuk, hogy amennyiben a szülők kérték volna, és a megfelelő igazolással alátámasztják gyermekük betegségét, emelt összegű családi pótlékra és 10 éves koráig gyermekgondozási segélyre is jogosultak lettek volna. Az emelt összegű ellátást még jelenleg sem késő megigényelni, de ezt már a közben felnőtt gyermek saját jogán kérelmezheti. Ebben az esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakágazati szervei orvosi bizottságainak szakvéleménye szükséges. Amennyiben a szakvélemény alapján 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot már legalább egy éve fennáll, vagy előreláthatólag egy évig még fennáll, szintén jogosult emelt összegű családi pótlékra. Amennyiben 18. életévét követően, esetleg évekkel később kérelmezi meg az emelt összegű ellátást - ebben az esetben nincs korhatára a folyósításnak -, egy kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Mégpedig azt, hogy évekkel korábban, 18 éves korában már munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennállt. Ez visszamenőlegesen bonyolult, így ha ezt az utat választják, érdemes a vizsgálatot az Államkincstáron keresztül minél előbb kérni. Az ellátás mértéke ebben az esetben jelenleg havonta 20 300 forint. E mellett az ellátás mellett a fogyatékossági támogatást igénybe venni nem lehet.A másik oldalt megvizsgálva tárjuk fel a fogyatékossági támogatás igénybevételének lehetőségeit, ezt követően megérthetjük azt, hogy a család mely ellátással, ellátásokkal jár a legjobban. A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Az ellátás mozgási, látási, hallási, illetőleg értelmi fogyatékosság esetében is jár, valamint természetesen esetünket alapul véve az autizmus fennállása is alapot adhat igénybevételére. Az autista abban az esetben lehet jogosult, ha állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Nézzük, mi a jogosultság igénylésének a módja! A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni a kincstár igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei igazgatóságánál. Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap) eredetiben. Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy a Fogy-tv. 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként. Az igazgatóság a benyújtott, háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]betegségekről és fogyatékosságokról szól. Az a gyermek, aki eléri nagykorúságát, és ezt megelőzően az orvosi igazolás szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos volt - szüleivel karöltve -, két dolog közül választhat. Az egyik az, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (ez az ORSZI új elnevezése) orvosi bizottsága elé idézteti magát, és amennyiben a bizottság állásfoglalása alapján egészségkárosodása eléri az 50 százalékot, továbbra is kaphatja tartósan betegként, illetve súlyosan fogyatékosként a családi pótlékot. Megjegyezzük, hogy az 50 százalékos mértékű egészségkárosodás nagyjában-egészében a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés új keletű elnevezése. A másik járható út, a korábban említett kivétel. Amennyiben a gyermek vagy a szülei úgy érzik, hogy nem eléggé beteg vagy fogyatékos, és az előbb leírt orvosi bizottság nagy valószínűség szerint úgysem állapítana meg részére ilyen magas mértékű egészségkárosodást, akkor egyszerűen a jogszabály szövegénél fogva olyan összegű ellátást kaphat továbbra is, mint 18. életévének betöltése előtt. Mindez igaz azokra is, akik elmennek ugyan a bizottság elé, de ott megállapítják, hogy nem olyan nagy a baj, mint azt hitték. Tehát a közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig súlyos fogyatékosságuk vagy tartós betegségük miatt emelt összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az ellátást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Kérdezhetik, hogy ez igazságos-e? Talán. Mindenesetre egy már korábban megszerzett jogot vehet továbbra is igénybe a gyermek, de - és itt jön egy kis csavar - csak arra az időtartamra, míg középiskolai tanulmányait folytatja, és el nem éri a 20. életévét. Ezzel szemben emlékezzünk vissza, az előbbiekben leírt esetben mindaddig járt az ellátás, míg az orvosi bizottság megerősíti az egészségkárosodás megfelelő mértékét, vagyis akár a jogosult haláláig is. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel az ellátás magasabb összegben jár. Egyedülálló részére 25 900 forint, család esetében 23 300 forint havonta, az a személy pedig, aki saját jogon kapja az ellátást, havi 20 300 forintban részesülhet. Ezek után nézzük meg a "súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló" kifejezést, illetve az idevágó jogszabályokat. A fogalom a Cst. 2010 szeptemberében bekövetkezett módosításával került a törvény szövegébe. E szerint a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra. Sajnálatos módon a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóra vonatkozó definíciót az imént említett törvény értelmező rendelkezései között külön nem találhatunk - ellentétben a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kifejezés pontos leírásával -, ezért ezt önállóan kell értelmeznünk. A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók minimálisan két területén súlyos vagy a legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ezek a területek a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés lehetnek. Ezen fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás fejlesztése szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. Ezen megállapításokból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló egyben sajátos nevelési igényű is, azonban nem minden sajátos nevelési igényű gyermek tekintendő egyben súlyosan és halmozottan fogyatékosnak. A két fogalom még véletlenül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Egyetlen kitétel, hogy a szülő csak és kizárólag addig az időpontig részesülhet magasabb összegű iskoláztatási támogatásban, amíg gyermeke középfokú tanulmányait folytatja, és ebben az esetben is csak annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek 20. életévét betöltötte. A tanév minden esetben a tárgyév szeptember 1-jétől a tárgyévet követő esztendő augusztus 31-ig tart. Figyeljünk rá, hogy a tanévet ne keverjük össze a tanulmányok folytatásának időszakával. Amennyiben a gyermek tanulmányait az iskola igazolása alapján június 30-val befejezi, természetesen az ellátást ezt követően nem lehet augusztus 31-ig tovább folyósítani. Ez utóbbi szabályozás kizárólag a már nem tankötelezett gyermekek esetében alkalmazandó. Más a helyzet akkor, ha a 18. életévét betöltött és hasonlóan az előzőekhez magasabb összegű családi pótlékra jogosult gyermek nem tanul tovább. Ilyen esetben saját jogán igényelheti az ellátást, amit ezt követően nevelési ellátásnak fognak nevezni. A különbség, hogy természetesen nemcsak a középfokú tanulmányok idejére jár, hanem mindaddig, míg az ellátásra jogosult, és abban részesülő személy az Orvosszakértői Intézet szakvéleménye alapján legalább 50 százalékos egészségkárosodásban szenved. Az igénylő lehet akár 40 vagy 70 éves. Ebben a szabályozásban is történt azonban egy kisebb változás. A jogszabály 2010. szeptember 1-jét megelőzően megkövetelte, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy csak abban az esetben részesülhetett magasabb összegű ellátásban, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. Ezt a joghelyet a változás szintén hatályon kívül helyezte. Ennek az a jelentősége, hogy amennyiben például egy 35 éves személy kérelmet nyújt be magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránt, nem kell igazolnia, hogy majd húsz évvel ezelőtt már részesült hasonló ellátásban. Amennyiben az Orvosszakértői Intézet szakvéleményében kimondja, hogy az igénylő 50 százalékos mértékű egészségkárosodása már 18. életévének betöltését megelőzően fennállt, a kérelmező magasabb összegű családi pótlékban részesülhet, amennyiben a további feltételeknek megfelel. Fentiekből kitűnik, hogy ha valaki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, az nem egyenlő azzal, hogy 20. életévét követően családi pótlékban részesülhet. Azonban ennek az ellenkezője is igaz. Nem biztos az sem, hogy ha egy személy nem súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, akkor kizárólag annak a tanévnek a végéig részesülhet ellátásban, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. A jogszabályváltozás ugyanis egy új fogalommal ismertet meg mindnyájunkat. Ez pedig a sajátos nevelési igényű tanuló. Iskoláztatási támogatás jár a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vagy személyre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek vagy a személy a huszadik életévét betölti. Kivételt képez ez alól az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra ugyan nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló. Ebben az esetben a családi pótlék folyósításának idejét a törvény kitolja egészen annak a tanévnek a végéig, mely tartalma alatt a gyermek a huszonharmadik életévét betöltötte. Kik is a sajátos nevelési igényű tanulók? Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még azokat a tanulókat is, akik pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak, például diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar fordulhat elő náluk. Ezen gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében a jogszabály különleges feltételeket határoz meg. Ilyen sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a következők lehetnek. A tanuló külön óvodai, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadékot az igénylő vagy törvényes képviselője által írásban előterjesztett kérelem alapján a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve. A rokkantsági járadék összege havi 27 180 forint. Felhívjuk a figyelmet a többször módosított Fogy-tv.-re, amelynek alapján a súlyosan fogyatékos személy részére pénzbeli juttatás, úgynevezett fogyatékossági támogatás jár. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Ki jogosult fogyatékossági támogatásra? Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személy jogosult, aki - látási fogyatékos, - hallási fogyatékos, - értelmi fogyatékos, - autista, - mozgásszervi fogyatékos vagy - halmozottan fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. Ki tekinthető látási fogyatékos személynek? Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek? Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be. Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek? Akinek értelmi akadályozottsága - genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt - középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű. Ki tekinthető autistának? Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek? Akinek - a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt - helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek? - Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, - akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos. Mekkora a fogyatékossági támogatás összege? A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2005-ben 24 700 Ft) - 65 százaléka: ha az igénylő látási, hallási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, - 80 százaléka: ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, - vagy ha az igénylő látási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]sem képes, feltéve hogy halláskárosodása 25. életévének betöltése előtt következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos). Fogyatékossági támogatást kaphat még, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos), állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos), az előzőekben meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos), hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és az előző pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn, vagy a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja. Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapnál tovább külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően rendelik el. A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65, illetve 80 százaléka, a fogyatékosság milyenségétől és fokától függően. A fogyatékossági támogatásra való igény legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amikor az igénylő a tizennyolcadik életévét betölti. Az igényt az "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" című nyomtatványon kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi államháztartási hivatalnál. A[…] részlet vége a válaszból.