Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség igazolását a táppénzre nem jogosult személynek – kérésére – a 102/1995. Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, aki az esetek többségében a háziorvos.A keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: A gyermekgondozási díj lejártát követően az anyuka beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Milyen jövedelem figyelembevételével kell a táppénz összegét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Ha azért nincs az igénylőnek sem a táppénzre való jogosultságát megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 naptári napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, akkor a táppénz naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, aki egyébként GYES-ben részesül. Társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit illetően két jogszabályi hely ad eligazítást.A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja szerint nem köteles az egyéni vállalkozó a GYES...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkaviszony megszüntetése betegállomány alatt

Kérdés: Megszüntethető-e a munkaviszony a munkáltató felmondásával a betegállomány alatt, táppénz folyósítása idején?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a keresőképtelenségének ideje alatt fokozott védelemben részesül az Mt. által deklarált felmondási tilalmak és korlátok alapján. Az Mt. taxatíve szabályozza azokat az eseteket, amelyek fennállásakor tilos a dolgozó munkaviszonyát megszüntetni. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A munkavállaló 1990. január 1-jétől 2002. július 31-ig állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2002. január 1-jétől július 31-ig kifizetett rendszeres jövedelme 420 000 forint volt, 2002. június 1-jétől június 30-ig tartó időtartamra 25 000 forint jutalomban részesült. 2002. augusztus 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál áll munkaviszonyban. 2002. augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra 400 000 forint munkabérben részesült. A dolgozó 2003. február 26-ától beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Mi lesz az osztószáma a 25 000 forint jutalomnak?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének megállapításánál – a folyamatos biztosítási időre tekintettel – a számítási időszak a 2002. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam, és az alap pedig az ezen időtartamra járó rendszeres jövedelem, valamint az ezen időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor igényelheti-e a munkavállaló az aktív dolgozóként elhunyt házastársa után járó kiegészítést?
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat főszabályként a házastárs, illetve – meghatározott együttélési vagy tartási feltételek fennállása esetén – az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A jogosultság elengedhetetlen feltétele, hogy a jogosult házastársa az öregségi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Tartósan beteg gyermek családi pótléka

Kérdés: 1987. 03. 25-én született gyermek tartósan beteg, felülvizsgálata évenként történik. Amiatt, hogy 2003-ban betölti 16. életévét, kell-e igazolást kérni a tanulói jogviszony fennállásáról? Amennyiben nem jár közoktatási intézménybe, folyósítható-e a családi pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig a felemelt összeggel, ha a fogyatékos állapot fennáll?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlék a 16. életévét betöltött tartósan beteg gyermek után akkor is jár, ha közoktatási intézményben tanulói jogviszonya nem áll fenn. A családi pótlék folyósításának ebben az esetben tehát nem feltétele az iskolai igazolás, a magasabb összegű ellátás annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt

Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A GYES semmilyen szempontból nem minősül munkaviszonynak. A GYES a Cst. által szabályozott gyermekgondozási támogatás. Tekintve, hogy a GYES-ből az igényjogosult nyugdíjjárulékot fizet, így a nyugdíj szempontjából szolgálati időt szerez. A Tbj-tv. szerint az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjogosultsága

Kérdés: 2003-ban milyen nyugellátást igényelhet az az 1947-ben született, egyéni vállalkozóként dolgozó nő, aki 2 gyermeket szült (1968, 1971), 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette el, sem rokkantsági nyugdíjra, sem rendszeres szociális járadékra nem jogosult. Az 1947-ben született nők esetében egyébként sincs lehetőség 2003-ban nyugdíjba vonulásra.A hatályos szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
…
20
21
22