tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott fogyatékossági támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Cukorbeteg jogosultsága fogyatékossági támogatásra

Kérdés: Igényelhet fogyatékossági támogatást egy diabéteszes személy, aki jelenleg semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]súlyosabb esetben amputáció, csontritkulás.A fogyatékossági támogatás igénylésével, folyósításával, megszűnésével kapcsolatos eljárást a Fogy-tv., valamint a 141/2000. Korm. rendelet alapján kell lefolytatni. Amennyiben a kérelmező esetében a cukorbetegség következtében a leírt szervezeti fogyatékosság is kialakul, abban az esetben van lehetőség a támogatás megállapítására. Fontos, hogy az ellátást kizárólag a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyar-országon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy kérelmezheti. Rokkantsági ellátás mellett fogyatékossági támogatás - az egyéb feltételek fennállása esetén - megállapítható.A súlyosan fogyatékos személy kizárólag akkor nem jogosult az ellátásra, ha vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. A fogyatékossági támogatási szerv - általánosságban a járási hivatalok családtámogatási osztálya - az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja. A vizsgálat során személyes megjelenés vagy a bemutatott orvosi dokumentumok alapján a következő tények megállapítása történik az orvosi bizottság részéről. A súlyos fogyatékosság fennállása, az önkiszolgálási képesség megléte, a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, illetőleg a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja.A fent említett jogszabály alapján látási fogyatékosnak számít az, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Mozgásrendszeri fogyatékos, akinek a mozgásrendszer-károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene. Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6330

2. találat: Jogosultság fogyatékossági támogatásra

Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra egy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személy?
Részlet a válaszból: […]A vizsgálat során személyes megjelenés, vagy a bemutatott orvosi dokumentumok alapján a következő tények megállapítása történik az orvosi bizottság részéről. A súlyos fogyatékosság fennállása, az önkiszolgálási képesség megléte, a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, illetőleg a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja. A diabétesz sajátossága, hogy annak következtében kialakulhat mozgással, esetlegesen látással kapcsolatos szervezeti probléma. A fent említett jogszabály alapján látási fogyatékosnak számít az, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Mozgásrendszeri fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll. Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene. Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, vagy lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni. A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. Az orvosi beutalóban a háziorvos nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e, véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5596

3. találat: Jogosultság fogyatékossági támogatásra

Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra az a személy, aki schizotypiás rendellenességben szenved, egyéb betegségei miatt rokkantnyugdíjas lett, majd az újabb komplex orvosi vizsgálat az egészségi állapotát 47 százalékos mértékűnek értékelte, amely alapján a C2 minősítési csoportba sorolták, és 2016. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap havi 76 630 forint összegben? A következő felülvizsgálat ideje 2020 novemberében lesz.
Részlet a válaszból: […]alapján látási fogyatékosnak számít az, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Hallási fogyatékos, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű. Fogyatékosnak minősül még, akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Mozgásrendszeri fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll. Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt, még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, vagy lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni. A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. Az orvosi beutalóban a háziorvos nyilatkozik arról, hogy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5391

4. találat: Fogyatékossági támogatás iránti igény elutasítása

Kérdés: Jogosan utasították el a fogyatékossági támogatás iránti igényt annak a szellemi hátránnyal született gyermeknek az esetében, aki betöltötte a 18. életévét, és jelenleg alapösszegű családi pótlékot kap?
Részlet a válaszból: […]folyósításnak -, egy kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Mégpedig azt, hogy évekkel korábban, 18 éves korában munkaképességét már legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fenn állt-e. Ez visszamenőlegesen bonyolult, ezért ha ezt az utat választják, érdemes a vizsgálatot a kormányhivatalon keresztül minél előbb kérni. Az ellátás mértéke ebben az esetben 2016-ban havonta 20 300 forint. E mellett az ellátás mellett a fogyatékossági támogatást igénybe venni nem lehet.A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Az ellátás mozgási, látási, hallási, illetőleg értelmi fogyatékosság esetében is jár, valamint természetesen esetünket alapul véve az autizmus fennállása is alapot adhat igénybevételére. A fogyatékossági támogatás iránti igényt a "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási osztályán. Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap). Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, akkor a Fogy-tv. 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként. A kormányhivatal a benyújtott háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. A bizottság fogyatékosságot megállapító szakvéleménye esetén a fogyatékossági támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg. A támogatás mértéke jelenleg a fogyatékosság jellegétől (esetlegesen halmozottan fogyatékos személy) és az önkiszolgálási képesség hiányától függően 20 652 és 25 418 forint között van. Nem jogosult fogyatékossági támogatásra az a súlyosan fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5260
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatása

Kérdés: Valóban jogosult lenne a fogyatékossági támogatásra az a személy, aki jelenleg vakok személyi járadékában részesül? Előnyösebb lenne számára ez az ellátás?
Részlet a válaszból: […]vizsgálatát nem kéri, akkor a támogatás iránti kérelemhez a háziorvos által kiállított beutalót, valamint az orvosi dokumentációt mellékelni nem kell. Az ellátás megállapításra kerül az alacsonyabb, 19 500 forintos összegben. Amennyiben a kérelmező kéri az önkiszolgáló képesség vizsgálatát - és így magasabb összegű ellátásra a jogosultság megállapítását -, akkor kizárólag a háziorvos által kiállított orvosi beutalót kell mellékelni, az igénybejelentő nyomtatvány mellé. Amennyiben a kérelmet nem formanyomtatványon nyújtották be, vagy hiányos, például nincs orvosi beutaló csatolva, vagy pontatlanul kitöltött, 15 napos határidő megadásával hiánypótlásra hívják fel a kérelmezőt. Ha a fogyatékossági támogatást jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. A kérelem benyújtásának napja, a személyes megjelenés esetén a kérelem be­adásának napja, postai feladás esetén a postára adás napja, ügyfélkapun beküldött kérelem esetén az elküldés napja, más szervnél benyújtott kérelem esetén a más szervhez történő benyújtás napját kell alapul venni. Amennyiben az igénybejelentés nem hiányos, illetve a hiányt az igénylő pótolta, viszont érvényes szakhatósági állásfoglalást a kérelméhez nem csatolt, meg kell keresni a rehabilitációs szerv szakértő bizottságát a súlyos fogyatékosság minősítésének elvégzése céljából. A megkereséshez csatolni kell a rendelkezésre álló iratokat, a háziorvosi beutalót és az orvosi dokumentációt. Ezt azonban csak abban az esetben kell megtenni, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a magasabb összegű - havi 24 000 forintos - ellátást kívánja igénybe venni. Az első fokon eljáró rehabilitációs szerv orvosi bizottsága a döntését el­sődlegesen a rendelkezésére bocsátott orvosi dokumentáció alapján hozza meg, azonban amennyiben megállapítja, hogy a csatolt orvosi dokumentáció nem alkalmas a szakhatósági állásfoglalás kialakítására, akkor a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalhatja be, illetve vizsgálat céljából kötelezheti - a háziorvos javaslatától függően - a személyes megjelenésre. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, az eljárás megszüntetésre kerül. A fogyatékossági támogatás szempontjából látási fogyatékos az, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Ez bármely életkorban bekövetkező fogyatékosság lehet. Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ez az egyik ok, amiért meg kell gondolni az áttérést, hiszen a magasabb összegű családi pótlék a vakok személyi járadéka mellé folyósítható, míg a fogyatékossági támogatással egyidejűleg nem. Az ezen ellátásokra jogosult személyeknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4854

6. találat: Fogyatékossági támogatást igénylő személy orvosi vizsgálata

Kérdés: Helyesen jár el a hatóság abban az esetben, ha egy fogyatékossági támogatást igénylő személyt orvosi bizottság elé akarnak küldeni annak ellenére, hogy már rendelkezik egy igazolással, hogy 60 százalékos egészségkárosodása van? Az ellátást csak a vizsgálat után kaphatja meg az érintett.
Részlet a válaszból: […]támogatásra. A szabályozás szerint a fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult. Orvosi szempontokat figyelembe véve látási, hallási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékosságról beszélhetünk. Látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Hallási fogyatékos, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Értelmi fogyatékosnak tekinthető, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű. Nem számít értelmi fogyatékosnak, de szintén súlyosan fogyatékos, akinek az állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Ebből a teljes körű felsorolásból is megállapítható, hogy akinek egészségkárosodása meghaladja akár az 50 százalékos mértéket, akár ennél is többet, az még korántsem jelenti, hogy a fogyatékossági támogatás megítélése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősül. Ezenfelül az orvosi bizottság megállapításától függ a fogyatékossági támogatás összege is. Aki súlyosan fogyatékosnak minősül, 20 327 forint összegű ellátásban részesül havonta.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4816
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Fogyatékossági támogatás

Kérdés: Súlyos betegségére tekintettel jogosult lehet fogyatékossági támogatásra egy magánszemély, aki jelenleg nem tud dolgozni, és semmilyen ellátásban nem részesül?
Részlet a válaszból: […]megállapítására irányuló igényt a Magyar Államkincstár kérelmező lakhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél vagy az integrált ügyfélszolgálatoknál - kormányablakoknál - lehet benyújtani.A kérelemhez a következő iratokat kell csatolni:- az igénylő háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben igénylő esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint- a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt,- amennyiben a kérelmezőnek gondnoka van, a gondnokkirendelő határozat másolatát,- személyi igazolvány, lakcímkártya, taj-számot igazoló okmány másolatát.Fogyatékossági támogatást az a személy igényelhet, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett vagy bevándorolt jogállású, illetve menekültként, hontalanként elismert személy, továbbá a tartósan Magyarország területén élő, ide telepedett személy, aki állandó tartózkodási kártyával rendelkezik. A 2007. július 1. előtt kiadott letelepedési engedély érvényességi idejének lejártáig jogosít az engedély által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra. Az érvényességi idő lejártát követően azonban állandó tartózkodási kártyát kap a letelepedett jogállású személy. Ennek kiállításához érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány bemutatása szükséges. Az állandó tartózkodási kártya határozatlan idejű tartózkodásra jogosít Magyarországon.Ezen személyek akkor nyerhetnek jogosultságot fogyatékossági támogatásra, ha- látási fogyatékosnak,- hallási fogyatékosnak,- értelmi fogyatékosnak,- fejlődési zavarral rendelkezőnek,- mozgásszervi fogyatékosnak,- halmozottan fogyatékosnak minősülnek, illetőleg- kromoszóma-rendellenesség miatt állapotuk súlyos vagy középsúlyos,és az állapot tartósan vagy véglegesen fennáll, önálló életvitelre nem képesek, vagy mások segítségére szorulnak.A fogyatékosság fennállását természetesen egy orvosokból álló bizottság minősíti, a döntésük alapján kerül az ellátás megállapításra vagy elutasításra. A fogyatékossági támogatás megítélésének kérdésében kötelező jelleggel meg kell keresni a területileg illetékes rehabilitációs szakágazati szervet, szakhatósági állásfoglalás ki­adása céljából. Az első fokon eljáró bizottság a döntését elsődlegesen a rendelkezésére bocsátott orvosi dokumentáció alapján hozza[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4487
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Fogyatékossági támogatásban részesülő személy állapotromlása

Kérdés: Jogosult valamilyen magasabb összegű ellátásra az a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, akinek romlott az állapota?
Részlet a válaszból: […]illetőleg ennek jellegét, továbbá a fogyatékosság véglegességét, vagy az esetleges felülvizsgálat időpontját. Amennyiben az igénylő már jelenleg is 80 százalékos mértékű ellátásban részesül, akkor ennél magasabb összegű fogyatékossági támogatást nem igényelhet, illetőleg ha igényel, el fogják utasítani. Amennyiben a 65 százalékos mértékű ellátást utalják jelenleg részére, akkor természetesen benyújthatja igényét a magasabb összegű ellátás reményében. A felülvizsgálatra három esetben kerülhet sor. Egyrészt a kérelmező kérésére, másrészt a szakvélemény lejártakor, továbbá abban az esetben, ha a folyósító szerv azért kezdeményezi, mert olyan adat került a birtokába, amely alapján valószínűsíthető, hogy a fogyatékosság már nem áll fenn. Érdemes azonban tudni, hogy a felülvizsgálat - abban az esetben is, ha igénylő kérésére kerül rá sor - hozhat kedvezőtlenebb döntést is, tehát akár tehet olyan megállapítást, hogy az igénylő már nem fogyatékos.Ha a felülvizsgálat - a nyilvántartás adatai alapján - esedékessé válik, erről az Igazgatóság értesíti a jogosultat. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben az Igazgatóság - határidő megjelölésével - felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg az Igazgatóság részére. Ez minden esetben - kérelemre indult esetben is - szükséges. Ha a felülvizsgálat szerint a súlyosan fogyatékos állapot továbbra is változatlanul fennáll, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani. Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor az Igazgatóság dönt az ellátás mértékének módosításáról. Az Igazgatóság a határozat közlésével egyidejűleg a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalását is közli a kérelmezővel. Ha a rehabilitációs szakigazgatási szerv a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló rosszabbodást állapít meg, számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került. Amennyiben javulás következik be, számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani. Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megszüntetni. Figyelem, a fogyatékossági támogatást meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult az értesítésben foglaltaknak nem tesz eleget, illetve felülvizsgálata céljából nem jelenik meg, és ez igaz arra az esetre is, ha az igénylő maga kérte a vizsgálatot. Ilyen esetben az ellátást a mulasztást követő hónap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4339
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: 18. életévét betöltött beteg gyermek ellátásai

Kérdés: Jogosan utasították el annak az autista gyermeknek a fogyatékossági támogatás iránti igényét, aki elmúlt 18 éves, és nem kap emelt összegű családi pótlékot?
Részlet a válaszból: […]fel. Az anyagcsere, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. A változás során az igazolás módja is megváltozott, míg korábban egy betű és számjel kombinációja alapján lehetett beazonosítani a betegséget, jelenleg az egységes betegségi BNO-kód a mérvadó. A már többször említett rendelet melléklete szerint az autista gyermekek részére az F84.0 kód alapján járt volna az ellátás. Megállapíthatjuk, hogy amennyiben a szülők kérték volna, és a megfelelő igazolással alátámasztják gyermekük betegségét, emelt összegű családi pótlékra és 10 éves koráig gyermekgondozási segélyre is jogosultak lettek volna. Az emelt összegű ellátást még jelenleg sem késő megigényelni, de ezt már a közben felnőtt gyermek saját jogán kérelmezheti. Ebben az esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakágazati szervei orvosi bizottságainak szakvéleménye szükséges. Amennyiben a szakvélemény alapján 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot már legalább egy éve fennáll, vagy előreláthatólag egy évig még fennáll, szintén jogosult emelt összegű családi pótlékra. Amennyiben 18. életévét követően, esetleg évekkel később kérelmezi meg az emelt összegű ellátást - ebben az esetben nincs korhatára a folyósításnak -, egy kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Mégpedig azt, hogy évekkel korábban, 18 éves korában már munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennállt. Ez visszamenőlegesen bonyolult, így ha ezt az utat választják, érdemes a vizsgálatot az Államkincstáron keresztül minél előbb kérni. Az ellátás mértéke ebben az esetben jelenleg havonta 20 300 forint. E mellett az ellátás mellett a fogyatékossági támogatást igénybe venni nem lehet.A másik oldalt megvizsgálva tárjuk fel a fogyatékossági támogatás igénybevételének lehetőségeit, ezt követően megérthetjük azt, hogy a család mely ellátással, ellátásokkal jár a legjobban. A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Az ellátás mozgási, látási, hallási, illetőleg értelmi fogyatékosság esetében is jár, valamint természetesen esetünket alapul véve az autizmus fennállása is alapot adhat igénybevételére. Az autista abban az esetben lehet jogosult, ha állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Nézzük, mi a jogosultság igénylésének a módja! A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni a kincstár igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei igazgatóságánál. Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap) eredetiben. Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy a Fogy-tv. 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként. Az igazgatóság a benyújtott, háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4180

10. találat: Jogosultság fogyatékossági támogatásra

Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra az 1. típusú cukorbeteg?
Részlet a válaszból: […]halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.A támogatásra jogosulta) az Szm-tv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szm-tv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamintb) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szm-tv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,c) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3868
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést