1149 talált állásfoglalás a baleset kifejezésre

Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.

Kérdés: Be kell-e jelenteni a munkáltatónak, ha a munkavállaló baleseti járadékban részesül? Milyen jövedelemnek minősül a járadék, és milyen teendői vannak ebben az esetben a munkáltatónak?

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.

Kérdés: Hogyan alakul a család első gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesapa jogosultsága abban az esetben, ha megszületik a második gyermek, és az édesanya TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesül? Az apa a GYES igénybevétele mellett dolgozik.

Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló, akit munkavégzés közben baleset ér?

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?

Kérdés: Hogyan tudja magát egyedülállóként bejelenteni az az édesanya, aki 2008. december 18-tól egyedül neveli a gyermekét?

Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?