547 cikk rendezése:
381. cikk / 547 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
382. cikk / 547 Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
383. cikk / 547 Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján
Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
384. cikk / 547 Angol állampolgárságú kft.-tagok járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. angol állampolgárságú, személyesen közreműködő tagjai részére rendszeresen kifizetett jövedelem után abban az esetben, ha a tagok Nagy-Britanniában nyugdíj- és egészségbiztosítással rendelkeznek, és havonta 1-2 hetet tartózkodnak Magyarországon? Amennyiben nem szükséges nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a Magyarországon kifizetett tagi jövedelem után, milyen bizonylattal igazolhatják az uniós biztosításukat az érintett tagok?
385. cikk / 547 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
386. cikk / 547 Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei
Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
387. cikk / 547 Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
388. cikk / 547 Pókeregyesület által kifizetett díjak közterhei
Kérdés: Hogyan fizetheti ki egy pókeregyesület az általa rendezett verseny I-III. díjaira meghirdetett 40, 30 és 20 ezer forintos nyereményeket, amelyet a 3000 forint/fő összegű nevezési díjakból fedez? Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az egyesületnek a kifizetett összeg után, kifizetőnek minősül-e, illetve kell-e bevallást adnia?
389. cikk / 547 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak fizetett 50 000 forint megbízási díj után?
390. cikk / 547 Pályázaton nyert támogatás közterhei
Kérdés: A személyi jövedelemadón kívül kell-e egyéb közterhet fizetnie és az szja-bevalláson kívül más bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, aki egy pályázaton belföldi támogatótól vissza nem térítendő támogatást nyert kutatási célra, amelyet a támogatási szerződés szerint személyi kiadásokra fordíthat? A támogató és a támogatott magánszemély között munkavégzésre irányuló jogviszony nem jött létre, ezért a támogató az átutalt támogatásból sem adóelőleget, sem járulékot nem vont le. A magánszemély rendelkezik teljes munkaidős munkaviszonnyal.
