179. Társadalombiztosítási Levelek / 2010. augusztus 30.
TARTALOM

Milyen összegű díjazást kell fizetni a nyári szakmai gyakorlatukat töltő, tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére?

Alkalmazhatja-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében a szünidős diákokat az a cég, amelyik a nyári idényben vízibicikli-kölcsönzőt tart fenn a Balaton partján, és ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utánuk?

Hogyan változtak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2010. augusztus 1-jétől?

Van-e valamilyen járulékvonzata a pókeren nyert összegnek?

Adható-e adómentesen a 9 forint saját gépkocsi használata utáni térítés munkába járás jogcímen azon munkavállalónak, aki úgy nyilatkozott, hogy az édesanyja tulajdonában van a gépjármű, jó a közösségi közlekedés a lakcímkártyáján nem szereplő tartózkodási helye és a munkahelye között, nem hosszú a várakozási ideje és nem mozgáskorlátozott? Jogosultak-e utazási költségtérítésre azok a munkavállalók, akiket kollégájuk szállít a munkahelyükre?

Valóban az új jogszabályok alapján kellett-e elszámolni a 2010. május elején kifizetett április havi utazási bérletet? Az új jogszabály rendelkezéseit kell-e alkalmazni abban az esetben is, ha egy munkavállaló utólag adta le a 2009. december hónapra vonatkozó utazási bérletét?

Keletkezik-e adófizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy nagykereskedelmi cég a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott üzletkötők részére a cég tulajdonában álló, egységes arculatú személygépkocsikat biztosít? Az üzletkötők a személygépkocsit magáncélra nem használhatják. A gépjárműhasználattal kapcsolatos költségeket a cég viseli. A megbízottak az ellátott feladatért jutalékot kapnak.

Köztestület választott képviselői céges autót használnak a feladatok ellátására. Milyen adózási következményekkel kell számolni, ha a céges autót magáncélra is használják, és annak költségét a cég viseli, illetve mi a helyzet akkor, ha a kifizető bérbe veszi a magánszemély autóját minden költséget viselve, és azt a magánszemély használja, akár magáncélra is?

Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?

Foglalkoztathatja-e egy cég újra azt a volt munkavállalóját, akinek 2009-ben közel 3 évre járó nyugdíját fizették ki, és aki ettől az időponttól korengedményes nyugdíjban részesül?

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján törvényes-e az alábbi megoldás? Egy vezető beosztásban dolgozó női közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, amelyet szeretne még ebben az évben igényelni, de a megbízása 2011. július 31-ig szól. A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap. Megszüntethető-e a munkaviszonya közös megegyezéssel 2010. október 1-jén, ha október 6-tól újra alkalmazná az intézmény a vezetői feladatok ellátására, közben megigényelné a nyugdíját, és október 6-án írásban kérné a felmentését? Ebben az esetben a 8 hónapos felmentési idő 2011. június 6-án telne le, és a szabadság kiadása (vagy kifizetése) után szűnne meg a jogviszonya. Mikor kell kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat a munkavállaló részére? Ha ez a megoldás nem valósítható meg, milyen módon szüntethető meg a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya, hogy járjon neki a felmentési idő és a 40 éves jubileumi jutalom is?

Rendelkezhet-e jogszerűen a munkáltató a munkavállaló éves rendes szabadságának kiadásáról a munkaviszony munkáltatói felmentéssel történő megszüntetése esetén a felmondási időtartam alatt?

Köteles-e a munkáltató engedélyezni a fizetés nélküli szabadság igénybevételét annak a munkavállalónak, aki néhány hónapja állt munkába a GYES lejárát követően, augusztus közepéig szabadságot vett igénybe, és ezt követően szeretne fizetés nélküli szabadságra menni és gyermeknevelési támogatást igényelni? Milyen egyéb lehetőségei vannak a munkáltatónak?

Van-e törvényes lehetősége letiltani az adóhatóságnak vagy bármilyen egyéb hatóságnak az adósság összegét a családi pótlékból?

Létesítenie kell-e egy új társadalombiztosítási kifizetőhelyet annak a cégnek, amely egy jelenleg 140 fős, kifizetőhelyet működtető cégből válik ki, és 120 fővel folytatja tovább a tevékenységét? Mi történik a társadalombiztosítási kifizetőhellyel a régi cégnél, amely 20 fővel működik tovább? Hogyan alakul azoknak a dolgozóknak a további táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítása, akik jelenleg is az említett ellátásokban részesülnek, de a jogviszonyuk a cégnél megszűnik?

Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?