tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott adósság levonása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tartozás levonása családi pótlékból és árvaellátásból

Kérdés: Levonhatja a bank az adósságot a családi pótlékból és az árvaellátásból?
Részlet a válaszból: […]a 67. § (4) bekezdése értelmében az árvaellátásból pedig - legfeljebb 50 százalék erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. Ebben az esetben tehát az említett ellátásokból semmilyen egyéb adósságot nem lehet levonni.Más a helyzet abban az esetben, ha az ellátások banki számlára érkeznek, és a végrehajtó - a szükséges feltételek megléte esetén - a banki számlára nyújtja be a beszedési megbízást. Ekkor ugyanis bármilyen tartozásról van szó, a banknak a végrehajtói inkasszó teljesítése során a végrehajtási törvény V. fejezetében (végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre), nem pedig a IV. fejezetében foglalt mentességi szabályokat kell érvényesítenie.A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj leg­alacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4241

2. találat: Adósság letiltása a családi pótlékból

Kérdés: Van-e törvényes lehetősége letiltani az adóhatóságnak vagy bármilyen egyéb hatóságnak az adósság összegét a családi pótlékból?
Részlet a válaszból: […]ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék. Nem lehet behajtani az átmeneti segélyből - ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is -, a rendszeres szociális segélyből, a rendelkezésre állási támogatásból, az időskorúak járadékából, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából, az ápolási díjból. Az anyasági segélyből, a rokkantsági járadékból és a vakok személyi járadékából szintén nincs helye levonásnak. A megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyt erre tekintettel megillető juttatás, a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj, az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés szintén nem lehet végrehajtás tárgya. Ezt követően már csak azt kell megvizsgálnunk, hogy melyek azok a jogalap nélküli ellátások, amely esetekben a családtámogatási ellátásokból levonásnak van helye. Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Ezenfelül még az is köteles az ellátást visszafizetni, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel, és erre a felvételtől számított 22 munkanapon belül határozattal kötelezték. A meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást kizárólag attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Tisztáznunk kell azt, hogy a jogalap nélküli ellátás mikor felróható az igénylőnek. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette. Továbbá az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal intézkedik az ellátást folyósító szerv. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Mint már korábban említettük a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, a jogalap nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3073
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,