1821 talált cikk a Járulékfizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.

Kérdés: Keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a tagnak, illetve az eva hatálya alá tartozó betéti társaságnak abban az esetben, ha a nyugdíjas beltag semmilyen tevékenységet nem végez a cégben, nem vesz fel jövedelmet, kizárólag osztalékot kap?

Kérdés: Mikortól áll fenn a járulékfizetési kötelezettség egy 2007. december 28-án alakult kft. esetében, amely az adószámát csak 2008. január 14-én kapta meg?

Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?

Kérdés: A tényleges jövedelem vagy a minimálbér után kell-e megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság GYES-en lévő, munkát végző tagja után abban az esetben, ha csak napi 2-3 órát dolgozik, és a jövedelme nem éri el a minimálbért?

Kérdés: Egy német tulajdonú magyarországi telephellyel is rendelkező cég magyar állampolgárságú teljes munkaidős munkavállalója a magyarországi részlegnél dolgozik 2008. március 31-ig, majd április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon lesz, mert ugyanezen német tulajdonú cég indiai részlegénél fog dolgozni. Mi a teendője a munkavállalónak, hogy ettől az időponttól is biztosított legyen, és szolgálati időt szerezzen? Létezik-e indiai-magyar egyezmény, amely szabályozza a két ország közötti adózás és járulékfizetés módját?

Kérdés: Egy munkanélkülinek letelt a segélyre jogosultsága 2007 novemberében. Van őstermelői igazolványa, csak a betétlap nincs meghosszabbítva. A továbbiakban őstermelőként szeretne járulékot fizetni. Mikortól kell bejelentkeznie, és mi után kell járulékot fizetnie, ha 2007. évben már nem volt bevétele, vagy csak nagyon minimális? Biztosított lesz-e ez alapján, és jogosulttá válik-e egészségügyi ellátásra?

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?