Találati lista:
1721. cikk / 2219 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó átalányadójának alapja
Kérdés: Helyesen jár-e el az a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki átalányadózó, és a nyugdíját nem veszi figyelembe az adó kiszámításakor?
1722. cikk / 2219 Egyéni vállalkozó segítő családtagjai
Kérdés: Hogyan igazolhatja a közeli hozzátartozói viszonyt egy egyéni vállalkozó felesége, illetve gyermeke, akik alkalmanként segítenek a vállalkozói tevékenységben? Segítő családtagi jogviszonynak minősül-e ez abban az esetben, ha a hozzátartozók semmilyen díjazásban nem részesülnek? Keletkezik-e valamilyen bejelentési, illetve fizetési kötelezettsége a vállalkozónak ebben az esetben?
1723. cikk / 2219 Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
1724. cikk / 2219 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
1725. cikk / 2219 Külföldi kifizető által adott nyeremény közterhei
Kérdés: Kifizetőnek minősül-e az a Magyarországon telephellyel nem rendelkező angol adóalany, aki az adóhatósághoz bejelentkezett, és csomagküldő szolgálati tevékenységre (távértékesítés) adószámot kapott? A cég egy nyereményjátékot szervez, amelynek során néhány magyar női magazinban nyereményszelvényeket helyeznek el, amelyek visszaküldése esetén az olvasó egy aranygyűrűt kap. Keletkezik-e ez után bármilyen adófizetési kötelezettség?
1726. cikk / 2219 Pénzbeli egészségbiztosítási járulék hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
Kérdés: Kell-e pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni egy nappali tagozatos hallgató passzív féléve alatt abban az esetben, ha munkaviszonyt létesít, vagy vállalkozási jogviszonya van?
1727. cikk / 2219 Nappali tagozatos biztosított ellátásai
Kérdés: Jogosult-e GYED-re, majd GYES-re az az egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos hallgató, és munkaviszonyban áll? Egyéni vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie?
1728. cikk / 2219 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi a második gyermek után igényelt terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja egy betéti társaság beltagjának, aki első gyermekét 2004. február 27-én szülte, majd terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vett igénybe, és második gyermeke 2006. november 20-án született? A járulékfizetés alapja 125 000 forint lenne.
1729. cikk / 2219 Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
1730. cikk / 2219 Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
