Találati lista:
1731. cikk / 2182 Jövedelemben nem részesült tagok bevallása
Kérdés: Kell-e 06084-es bevallást beadnia annak a bt.-nek, ahol sem a beltag, sem a kültag nem részesült semmilyen jövedelemben? A beltag rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal.
1732. cikk / 2182 Korkedvezmény-biztosítási járulék
Kérdés: Mikortól vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, és mi ennek a lényege? Elszámolható-e ez a közteher a foglalkoztatónál költségként ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járulék?
1733. cikk / 2182 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása
Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
1734. cikk / 2182 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó kötelezettségei
Kérdés: Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?
1735. cikk / 2182 Előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló nő egyéni vállalkozása
Kérdés: Lehet-e egyéni vállalkozó egy előrehozott öregségi nyugdíjban lévő személy? Lehet-e vállalkozó könyvelő az a 2007-ben 57. évét töltő nő, aki igénybe kívánja venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, és jelenleg alkalmazott könyvelő?
1736. cikk / 2182 Őstermelői tevékenységet folytató vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek az alábbi esetekben: – nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő; – nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő? Kell-e vállalkozóként járulékot fizetni az előbbi két esetben, ha a vállalkozó őstermelőként biztosított lesz, és a vállalkozásában nem vesz fel jövedelmet?
1737. cikk / 2182 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
1738. cikk / 2182 Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése
Kérdés: Milyen módon változott meg 2007-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -befizetés rendszere?
1739. cikk / 2182 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
1740. cikk / 2182 Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása
Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
