Összes cikk:
1. cikk / 106 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó
Kérdés: Maradhat továbbra is főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek az egészségi állapota 56 százalékos? Miként alakulna a helyzete, ha kifizetőtől szerzett bevétel miatt nem lehetne kataalany tovább, hanem átalányadózóként folytatná a tevékenységét?
2. cikk / 106 GYED-en lévő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki eddig kisadózóként havi 50 ezer forintot fizetett, de 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választotta? A vállalkozó rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, de még egy évig GYED-en van.
3. cikk / 106 Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.
4. cikk / 106 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
5. cikk / 106 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
6. cikk / 106 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Hogyan alakul a 2022. évi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a tavalyi árbevétele 14 millió forint volt, és idén is hasonló összeggel kalkulál? Az érintett rendelkezett egy főállású munkaviszonnyal, de azt június 30-ával megszüntette, és ettől az időponttól GYET-et igényelt.
7. cikk / 106 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
8. cikk / 106 Özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót a 2021. évre annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de rokkantsági ellátásban részesül, ezért nem veszi igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor felesége halála miatt özvegyi nyugdíjat kap? Helyesen jár el az őstermelő, ha nem fizeti meg a nyugdíjjárulékot az özvegyi nyugdíjára tekintettel? Az érintett átalányadózó, és 2021. évi bevétele 15 millió forint volt.
9. cikk / 106 Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
10. cikk / 106 Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén
Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
