Találati lista:
1. cikk / 192 Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény
Kérdés: Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételei-nek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?
2. cikk / 192 Élettársak által érvényesíthető családi kedvezmény
Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?
3. cikk / 192 Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Kell fizetnie járulékot az I. negyedévben annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2025 októberétől 2026. április 26-ig szünetelteti a tevékenységét, de 2026. január végén nagy összegű bevétele érkezett a 2025-ben végzett munkájára tekintettel?
4. cikk / 192 ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
5. cikk / 192 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
6. cikk / 192 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
7. cikk / 192 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a családi járulékkedvezményt valamilyen módon egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek 2025-ben nem keletkezett szja-köteles jövedelme? A vállalkozó könyvelője úgy tudja, hogy ebben az esetben a kedvezmény nem vehető igénybe, egy másik könyvelő viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a bevétel és a költséghányad különbözete után a kedvezmény igénybe vehető.
8. cikk / 192 Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt
Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
9. cikk / 192 Családi járulékkedvezmény hatása az ellátásokra
Kérdés: Egy főfoglalkozású társas vállalkozó a családi kedvezmény megosztása révén családi járulékkedvezmény igénybevételére vált jogosulttá, így teljes egészében mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Érinti mindez bármilyen formában a majdani társadalombiztosítási ellátását, különös tekintettel a nyugellátásra?
10. cikk / 192 Egyéni vállalkozó minimumjárulékai
Kérdés:
Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?
