709 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?

Kérdés: Hogyan lehet a kettős biztosítást megszüntetni annak a magyar-román állampolgárságú kft.-ügyvezetőnek az esetében, aki Magyarországon biztosított, de jelenleg egyéb üzleti ügyei miatt 183 napnál többet tartózkodik folyamatosan Romániában, és az ottani cég is fizeti a biztosítását?

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni egy 1999. március hóban alakult kft. öregségi nyugdíjas ügyvezetője után, aki személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de a cég semmilyen szerződést nem kötött vele, és jövedelmet semmilyen jogcímen nem kap? Ha igen, mikortól?

Kérdés: Elláthatja-e a kereskedelmi vezetői teendőket munkaviszonyban ugyanannál a kft.-nél a cég 60 százalékos tulajdoni részesedésű tagja, aki megbízási jogviszonyban ügyvezető?

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?