Prémiumévek program

Kérdés: Mik a prémiumévek programban való részvétel feltételei, milyen jogkövetkezménye van a munkáltató felajánlási kötelezettsége elmulasztásának, milyen az általánostól eltérő foglalkoztatási szabályokat kell alkalmazni a prémiumévek programban részt vevő közalkalmazottra a közalkalmazotti jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programról a 2004. évi CXXII. tv. rendelkezik2005. január 1-jei hatállyal.A prémiumévek programba belépésre 2005. január 1. és 2010.december 31. között kerülhet sor – a részvétel törvényi feltételeiretekintettel maga a prémiumévek program legfeljebb 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.

Ügyvezető megbízási díjának közterhei

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci, illetve pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni az ügyvezetői tevékenység ellátásáért kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha az ügyvezető ugyanannál a cégnél munkaviszony keretében a gazdasági igazgatói tevékenységet is ellátja? A megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
Részlet a válaszából: […] A kft ügyvezetőjének jogviszonya a Gt. 22 § alapján – ha atisztséget nem munkaviszonyban látja el – kvázi megbízási jogviszonynakminősül, és biztosítási jogviszonyát a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjaszerint kell elbírálni. A 2010. január 1-jétől hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

50 százalékos tulajdonos jogviszonyai

Kérdés: Lehet-e az 50 százalékos tulajdonos ugyanannál a cégnél főfoglalkozású alkalmazott, amelyiknél az ügyvezetői teendőket is ellátja havi 5000 forint összegű megbízási díjért?
Részlet a válaszából: […] Semmi akadálya a kérdésben vázolt konstrukciónak. Az idevágójogszabályok egyike sem tartalmaz ugyanis a vezető tisztségviselő ugyanazontársaságnál létesített további jogviszonyaira nézve tiltó, kizáró rendelkezést.A Gt. 22. § (2) bekezdése alapján a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Munkavállalók lehetőségei felszámolás ideje alatt

Kérdés: Fő- vagy mellékfoglalkozású munkaviszonyt kell-e létesítenie annak a dolgozónak, akinek az előző munkahelye jelenleg felszámolás alatt áll, munkája nincs, de még nem léptették ki? Milyen módon érvényesítheti az igényét az elmaradt bére kifizetésére, illetve csökken-e az esélye, hogy megkapja, ha új munkahelyet létesít?
Részlet a válaszából: […] Először is arra szükséges válaszolni, hogy mi történik amunkavállalók munkaviszonyával, ha a munkáltató felszámolás alá kerül. Afelszámolás ideje alatt a munkáltatói jogokat a kijelölt felszámolóbiztosgyakorolja. A felszámolás alá került munkáltatók munkavállalóinak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Szabadság mellékfoglalkozásban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes szabadságához való jogot, annakmértékét nem befolyásolja, hogy a munkavállaló első vagy továbbimunkaviszonyában kell azt megállapítani, továbbá nem befolyásolja az sem, hogya munkavállalót teljes vagy részmunkaidőre alkalmazzák. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Többes jogviszonyú biztosított TGYÁS-a

Kérdés: Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított, akinek napi 8 órás köztisztviselői jogviszonya 2008. október 1-jén kezdődött, és jelenleg is fennáll, időközben azonban kiderült, hogy van egy napi 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya is, amely 2001-től 2009. szeptember 30-ig tart, és 2009 júniusában szülni fog? Amennyiben köztisztviselőként nem kaphat pénzbeli ellátást, akkor a levont pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vissza kell-e részére fizetnie a munkáltatónak? Mindkét munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] A dolgozónak 2008. október 1-jétől 2009. szeptember 30-igegyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. A több biztosításikötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap utánmindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Nyugdíjjárulék alapja

Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Tbj-tv. 31. § (7) bekezdésében említett személyi körbe tartozó munkavállalótól további jogviszonyában nyugdíjjárulékot még kifejezett kérése ellenére sem szabad levonni, ugyanis azt a szolgálati nyugdíjrendszer nem "tudja kezelni".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

GYES-en lévő munkavállaló új munkaviszonya

Kérdés: Meg kell-e szüntetni, illetve megszüntetheti-e a munkáltató annak a kismamának a munkaviszonyát, aki jelenleg GYES miatt fizetés nélküli szabadságon van, de a gyermek egyéves kora után munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatónál? A dolgozó nem jelentette be az új jogviszonyát a régi munkáltatójának. A GYES lejárta után hogyan kell elszámolni a munkavállaló szabadságát? Jár-e szabadság az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyta gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküliszabadságnak [Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Szakképzésihozzájárulás-alapot képez-e a Start kártyás bér?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint igen a válasz. A szakképzésihozzájárulás alapja az Szt. szerint meghatározott bérköltség, míg az Szt.hatálya alá nem tartozó, hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozóesetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.
1
3
4
5
7