Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegsége esetén jogosult-e táppénzre a heti 36 órás munkaviszonya után az a biztosított, aki munkaviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, alkalmazottat nem foglalkoztat, de árbevétele keletkezik, viszont vállalkozói kivétje nincs? A biztosított után a főfoglalkozású munkaviszonyában fizetik meg a járulékokat. Elláthatja-e a vállalkozás teendőit segítő családtagként a házastárs, és ennek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a családtag is rendelkezik munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Az érintett személy mint egyéni vállalkozó táppénzre csak azegyéni vállalkozása alapján lehet jogosult, míg a munkaviszonyában kizárólag amunkaviszonyára tekintettel részesülhet táppénzben. Az Eb-tv. 43. § (2)bekezdése értelmében egyidejűleg fennálló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

2 órás munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni annak a társas vállalkozónak, akinek a főállású személyes közreműködése mellett van egy 2 órás munkaviszonya is?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdésről az Flt. 46/B. §-a meglehetősenegyértelműen rendelkezik, kimondva, hogy nem vonatkozik avállalkozóijárulék-fizetési kötelezettség arra az egyéni és társasvállalkozóra, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűlegmunkaviszonyban is áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a táppénzzel! A táppénz melletti munkavégzésresokkal kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az egészségbiztosítástovábbi pénzbeli ellátásai (TGYÁS és a GYED) esetében.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében a táppénz folyósítását meg kellszüntetni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:    

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Tevékenységét szüneteltető bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Kell-e a minimálbér alapulvételével járulékot fizetnie a beltagja után annak a cukrászdát üzemeltető betéti társaságnak, amely szeptember hónap végén bezárja az üzletét, és csak jövő év májusában nyitja meg ismét? A beltag máshol nem rendelkezik jövedelemmel, de a bt.-nek az ősz, illetve a tél folyamán semmilyen bevétele sem lesz.
Részlet a válaszából: […] A minimális járulékfizetési kötelezettség a többesjogviszonyban nem álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőtársas vállalkozóval kapcsolatban áll fenn. A kérdés tisztázása érdekében tehátazt kell megállapítanunk, hogy az említett beltag októbertől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Evás bt. beltagjának járulékalapja

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó betéti társaság tagjainakjárulékfizetésére – ellentétben az "evás" egyéni vállalkozóval – nemvonatkoznak speciális szabályok. Ennek megfelelően az említett – nyilván kiegészítőtevékenységűnek nem minősülő, illetve többes jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú őstermelő járulékai

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz kedvező lehet, ugyanis a mezőgazdasági őstermelő aTbj-tv. 5. § (1) bekezdésének i) pontja alapján csak akkor tartozik az egyébfeltételek fennállása esetén is biztosítási kötelezettség alá, ha semmilyenegyéb jogcímen – a bedolgozói, megbízási, egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Többes jogviszonyú biztosított TGYÁS-a

Kérdés: Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított, akinek napi 8 órás köztisztviselői jogviszonya 2008. október 1-jén kezdődött, és jelenleg is fennáll, időközben azonban kiderült, hogy van egy napi 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya is, amely 2001-től 2009. szeptember 30-ig tart, és 2009 júniusában szülni fog? Amennyiben köztisztviselőként nem kaphat pénzbeli ellátást, akkor a levont pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vissza kell-e részére fizetnie a munkáltatónak? Mindkét munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] A dolgozónak 2008. október 1-jétől 2009. szeptember 30-igegyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. A több biztosításikötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap utánmindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Többes jogviszonyú biztosított táppénze

Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A dolgozónak egyidejűleg két biztosításra kötelezettjogviszonya van. Valószínűsítjük, hogy a munkaviszonyában a munkaideje legalábbheti 36 óra.Feltételezem továbbá, hogy a dolgozó mindkét biztosításra kötelezettjogviszonyában 2009. május 11-től keresőképtelen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
1
21
22
23
30