Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-a úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre a törvény előírásait az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország az Osztrák Köztársasággal a szociális biztonságról egyezményt kötött, amely a 2000. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Szlovák állampolgárságú beltag tb-jogviszonya

Kérdés: Ugyanúgy vonatkoznak-e a járulékfizetési szabályok a szlovák állampolgárságú magánszemélyre, aki Magyarországon bejegyzett betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre? A beltagnak egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a külföldinek minősülő tagjára nem terjed ki a biztosítás. Kivételt ez alól a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy jelent, akire a Tbj-tv. előírásait az egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kínai állampolgárságú kft.-tagok közterhei

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettségük azoknak a kínai állampolgárságú kft.-tagoknak, akik személyes közreműködői díjuk után tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint személyi jövedelemadót fizettek, és megkapták a letelepedési engedélyüket?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak arra a természeteses személy tagjára, aki külföldinek minősül. A Tbj-tv. 4. § j) pontjában található definíció szerint a természetes személy akkor tekinthető külföldinek, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Baleseti táppénz alapjának számítása

Kérdés: Kell-e visszamenőleg balesetitáppénz-különbözetet folyósítani a dolgozó részére, ha az ellátás folyósítását követően a részére jutalom, illetve 13. havi munkabér kifizetésére került sor? Mit kell érteni a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakon?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, így az Eb-tv. 47. §-ában foglaltakat is. Tehát az utólagosan kifizetett nem rendszeres jövedelmek után akkor lehet a balesetitáppénz-különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] A befektetések ösztönzése érdekében a tőkejövedelmek körébe tartozó osztalék(előleg) utáni közterhek tekintetében a jogszabályok a más típusú jövedelmekhez viszonyítva némiképpen kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Ez a személyi jövedelemadózás vonatkozásában úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] Nézzük először az ügyvezető jogállását. A kft. ügyvezetője e teendőit – főszabályként – munkaviszonyban látja el, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyát a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (Gt. 30. §).Mindebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Lehet-e a munkaviszony keretében személyesen közreműködő beltag fizetés nélküli szabadságon? A bt. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, ami havonta egy alkalommal jelent számlázási és adminisztratív munkát. Lehet-e részmunkaidős munkaszerződése a beltagnak, mivel más teendője nincs a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen aktuális, tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság e témakört illetően a közelmúltban valamennyi bíróság számára kötelező erővel bíró jogegységi határozatot hozott. Az előző válaszban erre részletesen kitértünk, a munkaviszony ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság kültagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében olyan társas vállalkozóról – betéti társaság ténylegesen és személyesen (nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban) munkát végző beltagjáról – van szó, aki ezzel párhuzamosan rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
108
109
110
116