Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a balesetijárulék-fizetési kötelezettsége alapján balesete esetén jogosult-e baleseti táppénzre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 15. §-ában foglaltak alapján baleseti ellátásra – többek között – jogosult az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Az üzemi baleset fogalmát az Eb-tv. 52. §-a tartalmazza. Tehát az egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Román állampolgárságú társasági tag jogviszonya

Kérdés: Magyarország uniós csatlakozása után fennáll-e a magyar-román egyezmény, amely alapján a román részvétellel működő gazdasági társaság tagi jogviszonyban személyesen közreműködő tagja nem biztosított. A tagtól csak adóelőleget (a jövedelemkivét után) kell vonni, illetve tételes eho-t kell fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény alkalmazását illetően hazánk uniós csatlakozása nem hozott semmilyen változást. Különösen nem a társas vállalkozók jogállását érintően, akikre e megállapodás személyi hatálya eleve nem terjedt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Izraeli-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.
Részlet az állásfoglalásából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő munkavállalóiról van szó, akikre május 1-jétől az általános szabályok szerint kiterjed a biztosítás.Ennek megfelelően járulékalapot képező jövedelmük után meg kell fizetni a 29 százalék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs. Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Amerikai állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulék, illetve eho fizetésére kötelezett az az amerikai állampolgár, aki egy bt. beltagja, és személyesen közreműködik?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2004. május 1-jétől a Tbj-tv. 11. § c) pontjának hatályon kívül helyezése következtében a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság amerikai állampolgárságú tagjára is kiterjed a biztosítás, amennyiben biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Betéti társaság személyesen munkát végző tagjairól, azaz társas vállalkozókról van szó, akikről azt is tudjuk, hogy nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak (nem nyugdíjasok), viszont rendelkeznek heti 36 órát elérő foglalkoztatással.A heti 36 órát elérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 12.
Kapcsolódó címke:

Özvegyi nyugdíjas társasági tag jogviszonya

Kérdés: Hosszú ideje özvegyi nyugdíjban részesülő, 1942-ben született nő 2000-ben társaságot alapított, ahol személyesen közreműködve ügyvezetőként dolgozik. Tekinthető-e kiegészítő tevékenységet folytatónak a társasági tag, és milyen járulékokat kell fizetni utána abban az esetben, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kiegészítő tevékenységet folytatónak az özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó akkor minősül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. [Tbj-tv. 4. § e) pontja.] Az 1942-ben született nő öregséginyugdíj-korhatára az 57. betöltött életév,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 12.

Olasz állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t fizetni egy betéti társaság 90 százalékos többségi tulajdonnal rendelkező olasz állampolgár ügyvezetője után, aki személyes közreműködésért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Betéti társaság társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőjéről van szó, aki után a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 6. § (3) b) pontja alapján meg kell fizetni.Ám az sem zárható ki, hogy ezen túlmenően járulékfizetési kötelezettség is felmerül,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
107
108
109
…
120