1517 talált cikk a táppénz kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot abban az esetben, ha egy társas vállalkozó táppénzen volt? A foglalkoztató a minimum-járulékalapot csökkenti a táppénzes napok számára eső járulékalappal (71 500 forint: 30 nap x 5 nap = 11 917 forint), így 59 583 forint lesz a járulékalap, a NYENYI program viszont ebben az esetben hibát jelez, és a fennmaradó naptári napokra számítja az alapot (71 500 forint: 30 nap x 26 nap), így viszont 61 967 forint?

Kérdés: Valóban csak kilencvenszázalékos baleseti táppénzre lesz-e jogosult az a munkavállaló, aki 2009. szeptember 3-án munkába menet balesetet szenvedett, baleseti táppénzben részesült 2010. január 4-ig, majd ugyanezen balesetből kifolyólag 2010. március 16-ától kórházi ápolásban részesül, és még egy ideig keresőképtelen lesz?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az az öregségi nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től folyamatosan napi négyórás munkaidőben dolgozik, és 2010. március 4-én a munkahelyén balesetet szenvedett, amelyet üzeminek ismertek el? A munkavállaló hosszú lábadozási időszakra számíthat.

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, akinek több mint öt éve tartó munkaviszonya 2010. február 7-én megszűnt, február 8-ától keresőképtelen beteg, és a volt munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen azt a tájékoztatást kapta, hogy csak 30 napig jogosult táppénzre? A betegség várhatóan hosszú ideig fog tartani.

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha egy 2009. november 30-ig GYED-en lévő munkavállalója 2009. december 1-jétől visszament dolgozni, és ugyanezen naptól ki is vette az összegyűlt szabadságát 2010. február 16-ig, de később kiderült, hogy a dolgozó 2009. december 1-jétől GYES-ben is részesül? Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak a szabadság idejére kapott bért, tekintettel arra, hogy így két ellátásban is részesül? A munkát nem vette fel, ezért a munkáltató véleménye szerint a GYES melletti munkavégzés még nem lépett életbe.

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, akinek 2002-ben kezdődött munkaviszonya 2010. május 30-án közös megegyezéssel meg fog szűnni, és második gyermekét 2010. május 6-ára várja? A munkavállaló GYES-en volt, amelyet felmondott, és 2009. december 1-jétől 2010. január 25-ig szabadságon, majd azt követően fizetés nélküli szabadságon van. A munkáltató 2009. október 1-jétől felszámolás alatt áll, nem tud munkát biztosítani a dolgozónak. Jár-e táppénz a részére abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt keresőképtelenné válik?

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?

Kérdés: Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?