90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk az ügyvezető jogviszonyát. Azérintett megbízás alapján (azaz nem munkaviszonyban, hanem választotttisztségviselőként) látja el az ügyvezetői teendőket, amiért díjazásban(tiszteletdíjban) nem részesül, így e tevékenységére tekintettel biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Óvodában elhelyezett gyermek után járó GYES

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a GYES-t az az egyedülálló édesanya, aki visszament dolgozni, és gyermekét óvodában helyezte el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre valószínűleg igen egyszerű a válasz, mégis körbekell járni pontosan a témát, mert néhány dolog nem derül ki a kérdésből.A Cst. egy teljes fejezetet szentel a gyermekgondozásitámogatásoknak. (A gyermekgondozási támogatás a gyermekgondozási segély és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jét követő időpontot követően rokkantságinyugdíjban részesülő aktív korú (tehát az irányadó korhatárt be nem töltött)személyek munkavállalásának feltételeire új szabályok vonatkoznak. Ezen újszabályok értelmében megszűnik a rokkantsági nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Gazdasági társaság tagjának adható adómentes üdülési csekk

Kérdés: Adható-e adómentes üdülési csekk egy gazdasági társaság tagjának, aki a társaságból minden évben osztalékot kap?
Részlet a válaszából: […] A 2008/82. számú Adózási kérdés pontosan ezt a kérdéstboncolgatja, ezért azt az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:"2008/82. Adózási kérdésszemélyesközreműködés fogalmának értelmezése az adómentesen adható üdülési csekkjuttatásakor[a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés f) pontja értelmében biztosította kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.A társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységetfolytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Nyugdíjas kültag járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nyugdíjas kültagnak, aki belép egy evás betéti társaságba, de munkát nem fog végezni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az említett kültag tagsági jogviszonya alapján -tehát nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban – munkát végez atársaságban, társas vállalkozónak, mégpedig (tekintettel arra, hogy saját jogúnyugdíjas) kiegészítő tevékenységet folytató társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Evás kft. közterhei

Kérdés: Az eván kívül milyen közterheket kell megfizetnie egy családi kft.-nek a többségi tulajdonos tagja után, aki személyes közreműködésre nem kötelezett, a cégből kizárólag osztalékot vesz fel. és 2008. november 1-jétől nyugdíjas? A tag nyugdíjazása előtt heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Kell-e cégautóadót fizetnie az evás kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A kft. azon tagja, aki a társaság tevékenységénekgyakorlásában személyes közreműködést nem végez, társadalombiztosításiértelemben nem minősül társas vállalkozónak. Ebből kifolyólag tagságiviszonyával összefüggésben járulék- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Felsőfokú tanulmányokat végző társasági tag tanulmányi költségei

Kérdés: Elszámolhatja-e költségként egy társaság a tagja egyetemi költségeit, feltételezve azt, hogy az iskola elvégzése után a cégben fogja kamatoztatni a tudását? A tag, aki jelenleg nem kötelezett személyes közreműködésre, és egyéb jogviszonyban sem tevékenykedik a társaságnál, felsőoktatású intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ezenkívül költségtérítéses formában egy másik egyetemen is tanul. Mindkét iskolában olyan tanulmányokat folytat, ami a társaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik. Kell-e, vagy érdemes-e valamilyen szerződést kötni a taggal? Terheli-e adófizetési kötelezettség a társaságot, ha a cég nevére szóló számla alapján elszámolja a tanulmányi költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az adójogszabályok nem korlátozzák a két fél között köthetőszerződéseket. Ennek megfelelően a társaság a tagjával köthet olyan szerződést,amelyben a magánszemélytől részben vagy egészében átvállalja annak tanulmányiköltségét. Ebben a szerződésben a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.
1
32
33
34
61