Török állampolgárságú foglalkoztatott nyugdíjjáruléka

Kérdés: Valóban igaz-e az az információ, hogy a török állampolgárok által Magyarországon alapított cégben dolgozó török állampolgárságú munkavállalónak, illetve tagnak nem kell nyugdíjjárulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk bizony rossz információkat hallott a törökmunkavállaló járulékfizetésével kapcsolatosan. Nem létezik ugyanis olyanszabály, mely szerint a biztosított munkavállalótól – legyen akár török, akármagyar vagy más illetőségű – a nyugdíjjárulékot nem kell levonni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. hatálya alatt adózó társas vállalkozás tagjánakjárulékfizetését nem az Eva-tv., hanem a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdéseszabályozza. A foglalkoztatónak a társadalombiztosítási járulékot a Tbj-tv. 20.§-a alapján kell megfizetnie. E szakasz alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Kft. tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe valóbejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre, és a cégjegyzékből való törlésselszűnik meg. A Gt. nem ismeri a gazdasági társaság tevékenységeszüneteltetésének esetét, ami azt jelenti, hogy a kft.-t a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó nyugdíjának megszűnése

Kérdés: Megszűnik-e a rokkantnyugdíja annak a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak, aki a vállalkozásban nem közreműködik személyesen, nincs járulékköteles jövedelme, kizárólag osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Kétszeresen is nem. Egyrészt a Tny-tv. 36/D. §-a, illetve 36/G. §-a csak akeresőtevékenységből származó jövedelmet veszi figyelembe a rokkantsági,illetve baleseti rokkantsági nyugdíj melletti jövedelem korlátmeghatározásánál. A nyugdíjtörvény alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk az ügyvezető jogviszonyát. Azérintett megbízás alapján (azaz nem munkaviszonyban, hanem választotttisztségviselőként) látja el az ügyvezetői teendőket, amiért díjazásban(tiszteletdíjban) nem részesül, így e tevékenységére tekintettel biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Óvodában elhelyezett gyermek után járó GYES

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a GYES-t az az egyedülálló édesanya, aki visszament dolgozni, és gyermekét óvodában helyezte el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre valószínűleg igen egyszerű a válasz, mégis körbekell járni pontosan a témát, mert néhány dolog nem derül ki a kérdésből.A Cst. egy teljes fejezetet szentel a gyermekgondozásitámogatásoknak. (A gyermekgondozási támogatás a gyermekgondozási segély és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jét követő időpontot követően rokkantságinyugdíjban részesülő aktív korú (tehát az irányadó korhatárt be nem töltött)személyek munkavállalásának feltételeire új szabályok vonatkoznak. Ezen újszabályok értelmében megszűnik a rokkantsági nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Gazdasági társaság tagjának adható adómentes üdülési csekk

Kérdés: Adható-e adómentes üdülési csekk egy gazdasági társaság tagjának, aki a társaságból minden évben osztalékot kap?
Részlet a válaszából: […] A 2008/82. számú Adózási kérdés pontosan ezt a kérdéstboncolgatja, ezért azt az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:"2008/82. Adózási kérdésszemélyesközreműködés fogalmának értelmezése az adómentesen adható üdülési csekkjuttatásakor[a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.
1
31
32
33
60