Találati lista:
691. cikk / 1033 GYES alatt munkát végző munkavállaló szabadsága
Kérdés: A GYES lejárta után megilleti-e GYES-szabadság azt a munkavállalót, aki a jogszabályok adta lehetőséggel élve a GYES folyósítása mellett munkát végez az eredeti munkahelyén? A GYES lejárta után kötelező egyben kiadni, vagy a munkavállaló munkavégzésére tekintettel lehet részletekben is?
692. cikk / 1033 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
693. cikk / 1033 Családtámogatási ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségei
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei vannak annak a személynek, aki valamilyen családtámogatási ellátásban részesül?
694. cikk / 1033 Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés
Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
695. cikk / 1033 GYED-ben és GYES-ben részesülő ügyvezető jogállása
Kérdés: Elláthatja-e munkaviszonyban a társaság üzletvezetését egy családi kft. két tagja (férj és feleség), akik 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és a munkaszerződésben szerepelhet-e a munkakörnél az ügyvezető megnevezés? Ki kell-e zárni taggyűlési határozatban vagy más hivatalos formában az ügyvezetői tevékenység gyakorlása alól az egyik tagot abban az esetben, ha a feleség gyermeket szül, és GYED-et, majd GYES-t igényel, vagy elegendő csak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a számára?
696. cikk / 1033 Táppénzen lévő dolgozó részére adott segély
Kérdés: Adhat-e a munkáltató táppénzen lévő dolgozójának egyszeri segélyt a család nehéz anyagi körülményeire való tekintettel? Nem veszti-e el ezzel a táppénzre való jogosultságát?
697. cikk / 1033 GYES melletti munkaviszony
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha saját munkavállalója a GYED-ét visszamondva GYES melletti munkaviszonyt létesít nála, és ebben a jogviszonyban kiadja a TGYÁS és a GYED első évére járó szabadságot? Változásként vagy új jogviszonyként kell-e az APEH-nek ezt a jogviszonyt bejelenteni? Mi lesz a munkáltatóhoz való belépés napja a GYES melletti munkaviszony esetében? Kell-e mindkét viszonyról NYENYI-t kiállítani?
698. cikk / 1033 Szülés GYED, GYES ideje alatt
Kérdés: Jogosult-e a szülés előtt táppénzre, illetve a szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított, aki a GYES folyósításának időtartama alatt szül? Megszakítja-e a GYES időtartama a folyamatos biztosítási időt, vagy beszámít mind a terhességi-gyermekágyi, mind GYED jogosultsági idejébe? Mi a helyzet, ha a GYED folyósításának időtartama alatt szül valaki, milyen ellátásokra lesz jogosult? A GYES folyósítása mellett dolgozhat-e valaki másik munkáltatónál úgy, hogy az eredeti munkahelyén továbbra is fizetés nélküli szabadságon van, vagy az első munkaviszonyt fel kell mondani?
699. cikk / 1033 TGYÁS és GYED alapjának meghatározása
Kérdés: Beszámítható-e utólag a 2007. június 4-től november 11-ig terjedő időszakra 2007. december 10-én fizetett 13. havi bér nem rendszeres jövedelemként a terhességi-gyermekágyi segélybe abban az esetben, ha egy 2007. június 4-től GYES mellett munkát végző személy 2007. november 11-én szült, 2007. november 12-től terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, melynek meghatározására a tényleges keresete alapján került sor? Mi lesz az alapja a 2008. április 27-én kezdődő GYED-nek?
700. cikk / 1033 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
