tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott GYED-en lévő munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: GYED-ben részesülő apa munkavégzése

Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el, a c) pontban meghatározott esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.Ezeknek a dolgozóknak az esetében továbbáa) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.Az Mt. 128. §-a rendelkezik arról, hogy a munkavállaló gyermeke harmadik életévének betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ezen időtartamra járhat gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély. A gyermekgondozási díjra a biztosított szülő, tehát az anya és az apa is jogosult lehet, ha rendelkezik az Eb-tv.-ben előírt jogosultsági feltételekkel, a gyermek születését megelőző két éven belül a 365 napi biztosításban töltött idővel. Folyósítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5973

2. találat: GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]szabadságmegváltásra lesz jogosult.A megfogalmazott kérdés arra irányul, hogy tényleges munkavégzés hiányában a munkaszerződésben rögzített jogviszony létesítése időpontjában irányadó, vagy a jogviszony megszűnésekor hatályos minimálbér alapulvételével köteles munkáltatója a ki nem adott szabadságot megváltani, illetve, hogy a kötelező legkisebb munkabér növekedése akkor is kihat-e a munkavállaló jövedelmére, ha a munkáltató elmulasztotta a munkaszerződését módosítani.Az Mt. egyes paragrafusainak megfelelő alkalmazásával a válasz konkretizálható. Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése alapján alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni. A (2) bekezdés értelmében az alapbért időbérben kell megállapítani, a (3) bekezdés szerint pedig a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.Nem vitatott, hogy a munkaszerződés megkötése során a jogelőd munkáltató az Mt. hivatkozott szakaszát betartotta, azonban a minimálbér időközben emelkedett, ezért alkalmazásra kerül az Mt. 153. §-ának (1) bekezdése, amely szerint felhatalmazást kap a kormány, hogya) a kötelező legkisebb munkabér ésb) a garantált bérminimum összegét és hatályát -?a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően - rendeletben állapítsa meg.A problémát az okozza, hogy a dolgozó ténylegesen nem végzett munkát, ezért meg kell határozni, hogy munkavégzés hiányában milyen jogcímű kifizetésre lesz jogosult.A munkaviszonyban álló személy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére távolléti díjban részesül, amit az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése alapjána) az esedékessége időpontjában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5926

3. találat: GYED-en lévő munkavállaló átvétele jogutódlással

Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy GYED-en lévő kismamát egy másik cég jogutódlással át szeretne venni, és jelenlegi munkahelye nem társadalombiztosítási kifizetőhely, az átvevő cég azonban igen? A munkavállaló a GYED mellett nem végez munkát.
Részlet a válaszból: […]létesített munkaviszony az átvevőnél folytatódik tovább. Ennek alapján a biztosítási kötelezettség sem változik.Ha a jogutód (átvevő) munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az átadó munkáltatónál az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásban részesülők ellátásait az átvevés (jogutódlás) időpontjától a kifizetőhelynek kell továbbfolyósítani. Ez vonatkozik a GYED-re is. A kifizetőhelynek az ellátások - tehát nemcsak a GYED,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5654

4. találat: GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
Részlet a válaszból: […]szakasz (4a) bekezdése a szociális szövetkezeteket teljes egészében, a többi munkaadót pedig a filmipari statiszták vonatkozásában mentesíti.Ezzel párhuzamosan a törvény 2. §-ának 1-3. alpontja definiálja a mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, illetve az alkalmi munka fogalmát, és maximalizálja, hogy ugyanaz a munkavállaló adott időszakban hány napon keresztül létesíthet ilyen jellegű jogviszonyt ugyanazzal a foglalkoztatóval.És végül az utolsó korlátozó szabály [4. § (2) bekezdése], hogy filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12?000 forintot.Amennyiben a foglalkoztatás nem lép túl az előzőekben említett kereteken - és megfelel az egyéb jogszabályi előírásoknak is -, akkor a munkáltató a foglalkoztatottak után kedvezményes közteherfizetésre jogosult. Így az Efo-tv. 8. §-ának (2) bekezdése értelmében mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén napi 500 forintot, alkalmi munka esetén napi 1000 forintot, míg a filmipari statiszták esetében napi 3000 forintot kell munkavállalóként lerónia.Ugyanakkor, ha nem tartja be az említett szabályokat [tehát az Efo-tv. 1. § (2)-(4) bekezdésében, a 2. § 1-3. alpontjában, valamint a 4. § (2) bekezdésében foglaltakat], akkor a Tbj-tv., illetve az Szja-tv. általános szabályait kell alkalmaznia a foglalkoztatással összefüggésben.Az Efo-tv. 4. §-ának (1a) bekezdése értelmében egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően?- legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén annak 87 százaléka jár. A jogszabály tehát meghatározza a kötelező minimumot, de nem tiltja meg, hogy a munkavállaló ennél magasabb, adott esetben lényegesen magasabb munkabérben részesüljön.Az ennél magasabb napi bérnek idénymunka, illetve alkalmi munka esetében - szemben a statisztával, akinél napi 12 ezer forint felett már nem beszélhetünk kedvezményes közteherről - mindössze annyi a következménye, hogy a munkavállalónak személyijövedelemadó-köteles jövedelme keletkezhet. Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a magánszemély egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező minimálbér vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5643

5. találat: GYED mellett dolgozó munkavállaló bevallása

Kérdés: Hogyan kell szerepeltetni a bevallásban azt, ha a munkavállaló GYED mellett napi 8 órában újra dolgozik a munkáltatójánál? Hogyan pótolható a bejelentés abban az esetben, ha ez eddig nem történt meg?
Részlet a válaszból: […]munkát végző biztosított társadalombiztosítási jogállását, illetve járulékfizetési kötelezettségét nem érinti, a GYED folyósításának a tényét a '08-as bevallásban jelezni kell.Erre a 1708M-08-as
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5498

6. találat: Magyarországon biztosított kismama németországi tartózkodása

Kérdés: Magyarországon biztosított GYED-en lévő munkavállaló igénybe veheti az egészségügyi ellátást Németországban a férje családi biztosítása révén, ha a GYED folyósítása alatt tartósan Németországban tartózkodik? Ha nem, akkor milyen módon lesz Németországban orvosi ellátásra jogosult a sürgősségi ellátásokon felül?
Részlet a válaszból: […]gyermekvállalással összefüggő ellátásokat. A GYED folyósításának tartama alatt pedig a magyar jogszabályok szerint jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, amelyet külföldön az EU Kártya révén érvényesíthet. Amennyiben Németországban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5314

7. találat: GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszból: […]szünetel. Ami az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot érinti: a GYED folyósítása alatt megilleti a magyar egészségügyi szolgáltatás, ami alapján az édesanyát külföldön a magyarországi jogviszonyára tekintettel valóban csak az EU Kártya alapján illetné meg egészségügyi szolgáltatás, aminél jóval előnyösebb, ha a családi biztosítás alapján veszi igénybe ott az egészségbiztosítási ellátásokat.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 314. számában – 2017.03.07.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 312. lapszámában megjelent 5295. számú kérdéssel kapcsolatban az alábbi észrevételt szeretném tenni. Az orvosi ellátás igénybevételének lehetőségéről kérdeztem, arról, hogy ha Magyarországon marad a biztosítási jogviszony, akkor lehetőség van-e a családi biztosítás igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamban, ami jelen esetben Németország, vagy az S1 nyomtatvány kitöltésével a magyar biztosítási jogviszony alapján lehet csak az orvosi ellátást igénybe venni. Nagyon érdekesnek tartom, hogy erre a kérdésre mindig kitérő választ adnak, miközben az S1 alkalmazása a gyakorlatban megtalálható. Nem csak Önök. Kb. 8-10 állásfoglalást kértem, és egyik sem írt még utalást sem az S1 nyomtatvány alkalmazásáról. A válasszal az a problémám van, hogy a családtámogatás igénybevétele nem választás kérdése, hanem koordinációs rendelet határozza meg, ezért ha az egész család Németországba költözik, akkor a német állam lesz az illetékes a családtámogatási ellátások folyósításában. A másik tagállam pedig kiegészítést fizet, ha esetleg magasabb a családtámogatások összege, mint a tartózkodás szerinti államban. A koordinációs rendelet azt is kimondja, hogy nem kerülhet hátrányba az, aki másik tagállamba költözik. Több OEP-es - most már NEAK - konferencián elhangzott, hogy ilyen esetben nem szünetel a biztosítás, ezért kérem jogszabályi hivatkozással és állásfoglalással indokolják meg, hogy mi alapján írták, hogy lehetőség van arra, hogy Németországban ne igényeljen a család családtámogatási ellátást, és hogy ebben az esetben továbbra is folyósítható a magyar GYED. Tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon sem kötelező igénybe venni az ellátásokat. Viszont a koordinációs rendelet magasabb szintű, mint a helyi jogszabályok. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Olvasónktól mindenekelőtt elnézést kell kérnünk, hogy az S1-es igazolásra vonatkozó kérdése elkerülte figyelmünket. Ez az igazolás jelen esetben arra szolgál, hogy a más uniós államban biztosítottá vált magyar állampolgár - feltéve ha megmarad a magyar állandó lakóhelye - idehaza is teljes körű egészségügyi szolgáltatást vehessen igénybe, szemben az EU Kártyával, amely alapvetően csak sürgőségi ellátásra jogosít. Az egyes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5295

8. találat: Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYED-ben részesülő munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a 2016. augusztus 10-től GYED-ben részesülő munkavállalója után, aki az ellátás mellett dolgozik, vagy csak a folyósítás megszűnése után lesz jogosult a kedvezményre?
Részlet a válaszból: […]megszűnését követően vehet igénybe a munkaviszonyban álló dolgozója után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt. Ebből következően nincsen akadálya, hogy 2016. augusztus 10-től két évig éljen a 27 százalékos (2017 januárjától
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5293

9. találat: Munkavállalás GYED folyósítása alatt

Kérdés: Folyósíthatja tovább a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYED-et annak a munkavállalónak a részére, akinek 2013. január 1-jén született a gyermeke, GYED-ben részesül, de lemondja a fizetés nélküli szabadságát, és 2014. augusztus 1-jén munkába áll, vagy ez csak akkor lenne jogszerű, ha a gyermek 2014-ben született volna?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatban, azt a szokásos módon kell folyósítani.Ugyancsak 2014. január 1-jétől bevezetett változás, hogy egyidejűleg két pénzbeli ellátás is folyósítható.Az Eb-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, gyermekápolási táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Kivétel ez alól, ha a biztosított a gyermekgondozási támogatás, a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal, mert ez esetben a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre is jogosult.Ebből következik, hogy ha a GYED-ben részesülő a 2014. augusztus 1-jétől kezdődő munkavégzése alatt bármikor keresőképtelenné válik, táppénzre a betegszabadság kimerítését követően az általános szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4553

10. találat: GYED-en lévő munkavállaló 13. havi juttatása

Kérdés: Kifizethető-e a 13. havi juttatás egy jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak? A társaság kollektív szerződése alapján a 13. havi juttatás minden munkavállalónak jár, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. Nem veszíti-e el az ellátását ebben az esetben a kismama?
Részlet a válaszból: […]évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A Cst. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet a) a gyermek 1 éves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, b) a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. Az Eb-tv. 42/C. §-ában foglalt rendelkezések értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy a hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatja; b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja a teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [Szoc-tv. 4. § (1) bekezdés i) pont]. A rendelkezésre álló adatok értelmében a kérdéses esetben érintett munkáltatónál (gazdasági társaságnál) a kollektív szerződés értelmében 13. havi juttatás illet meg minden munkavállalót, aki a munkáltatónál legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. Adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a kollektív szerződés rendelkezése tartalmaz-e olyan előírást, amely szerint a munkavállalót a 13. havi juttatás a munkaviszony szünetelésének időtartamára is megilleti-e és milyen feltételekkel. A rendelkezésre álló adatok értelmében a kérdéses esetben érintett munkavállaló a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van. A biztosított munkavállaló szülőt gyermeke 2. életéve betöltéséig GYED illeti meg. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében, a munkaviszony a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel, a munkavállaló munkát nem végez, munkabérben nem részesül. Az Eb-tv. 42/C. § b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2278