50 év feletti tartós munkanélküli eho-ja

Kérdés: Meg kell-e fizetni 2006-ban a tételes egészségügyi hozzájárulást az után az 50 év feletti, tartósan munka nélküli személy után, akit 2005. február 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztat egy társaság? 2005. évben az Eho-tv. 7. § (h) bekezdése alapján a cég nem fizetett utána tételes eho-t, mivel a dolgozó megfelelt a 10. § (4) bekezdésében megfogalmazott tartósan munkanélküli kritériumnak.
Részlet a válaszából: […] Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást azután az ötven év feletti személy után, aki a foglalkoztatását közvetlenülmegelőzően legalább hat hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ általnyilvántartott álláskereső volt. A tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

GYES-ben és GYET-ben részesülő munkavállalók eho-ja

Kérdés: 2006-ban is mentesül-e a tételes eho megfizetése alól az a munkáltató, aki GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat 4, illetve 8 órában?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személyt az Mt. rendelkezései szerint afelek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnaprészmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívülimunkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Szülésről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt az 1976. augusztus 22-én született dolgozót, aki 2000. október 4-én létesített munkaviszonyt, 2gyermeke közül az egyik 1997-ben, a másik 2002. április 14-én született, és 2005. január 1-jétől 4 órában dolgozik ugyanazon a munkahelyen? Hogyan tudná kifizetni a munkáltató a szabadságot, mert ezt szeretné?
Részlet a válaszából: […] ...részesülőszemélyt az Mt. rendelkezései szerint a felek megállapodás alapján rendesmunkaidőben, kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatjákoly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidőnek együttes mértéke egy naptárihéten a 20 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Tételes eho részmunkaidős nyugdíjas munkavállaló esetében

Kérdés: Egész hónapra vagy kizárólag a ledolgozott napokra kell-e megfizetni a tételes eho-t annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, akit takarítóként munkaviszonyban heti 1 alkalommal 6órában foglalkoztatnak?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni, amelyeken a munkavégzési kötelezettségefennáll, hanem a munkaviszonya fennállásának valamennyi naptári napjára. Hetihatórás részmunkaidős munkavégzésére tekintettel azonban a tételes egészségügyihozzájárulást a teljes munkaidő és a részmunkaidő arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása

Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányok miattnem szükséges a munkaviszony megszüntetése, azonban az állami ösztöndíjegyidejű folyósítása érdekében csak részmunkaidőben van lehetőség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

START kártya

Kérdés: Mi az a START kártya, hogyan kell igényelni, és mire használható?
Részlet a válaszából: […] ...s a támogatás lejártát követően is legalább 3 havitovábbfoglalkoztatást vállal. További feltétel, hogy legalább 4 órásrészmunkaidőben dolgozzon a munkavállaló. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonylétesítésekor a pályakezdő a START kártyát átadja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Részmunkaidős nyugdíjas munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság jár egy évre annak a nyugdíjas takarítónőnek, aki heti 2 alkalommal 4-4 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...19. sz. kollégiumi állásfoglalásaértelmében a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltatóőt nem teljes, hanem részmunkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Mellékfoglalkozásban álló dolgozó szabadsága

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására, jár-e szabadság a mellékfoglalkoztatásos jogviszonyban, és hogyan kell azt meghatározni abban az esetben, ha egy heti 36 órát elérő jogviszonyban foglalkoztatott 2 hetente egy nap 4 órás mellékfoglalkoztatásra munkaszerződést köt? Ez azt jelenti, hogy 26 alkalommal dolgozik egy éven belül, életkora szerint 30 nap szabadság jár neki.
Részlet a válaszából: […] ...állásfoglalásaértelmében a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltatóőt nem teljes munkaidőben, hanem részmunkaidőben alkalmazta.Az alapszabadság és pótszabadság tekintetében az Mt. olyankorlátozó rendelkezést nem tartalmaz, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

GYES ideje alatt munkát végző biztosított szabadsága

Kérdés: Jár-e fizetett szabadság annak a dolgozónak, aki a GYES folyósítása mellett visszatért 4 órás munkarendbe dolgozni? Nem ellentmondás az, hogy GYES-GYED miatt, tartós távollét jogcímen fizetetlen szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...részesülőszemélyt az Mt. rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendesmunkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják olymódon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptárihéten a 20 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
1
37
38
39
42