Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...szenvedett nyugdíjas hat egymást követőhónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval, az egészségbiztosítási járulék,a nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalóijárulék összegével csökkentett – keresetének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rokkantsági nyugdíjas megbízási díja

Kérdés: Beleszámít-e egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott rokkantnyugdíjas kereseti korlátjába a havi 15 000 forint összegű megbízási díj, amelyből kizárólag személyijövedelemadó-előleget vonnak le?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, amely után aTbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmenkívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértveazon ekho-alapot is, amely után a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll, illetve egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet nem folytat, és az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Török állampolgárságú foglalkoztatott nyugdíjjáruléka

Kérdés: Valóban igaz-e az az információ, hogy a török állampolgárok által Magyarországon alapított cégben dolgozó török állampolgárságú munkavállalónak, illetve tagnak nem kell nyugdíjjárulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...létezik ugyanis olyanszabály, mely szerint a biztosított munkavállalótól – legyen akár török, akármagyar vagy más illetőségű – a nyugdíjjárulékot nem kell levonni. A törökállampolgárságú, munkaviszony keretében foglalkoztatott személy a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 6százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot és a 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja a 8 százalékos mértékű tagdíjat ésa 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot).2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...órátelérő munkaviszonya, amely alapján biztosított, és utána valamennyi járulékot(29 százalék társadalombiztosítási, 9,5 százalék nyugdíjjárulék, 6 százalék egészségbiztosítási,valamint a munkaadói és munkavállalói járulékot) meg kell fizetni.Emellett havi 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
Kapcsolódó címke:

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerintteljesíti.A biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

III. csoportos rokkant munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónapra vonatkozó – azáltalános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval ésegészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztáritagdíjjal, valamint munkavállalói járulékkal csökkentett – keresetének,jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Részmunkaidőben foglalkoztatott rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...követőhónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóvalés egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett ("képzett" nettó)keresetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
95
96
97
149