Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a napi 500 forintot), akkor fennáll a biztosítási kötelezettség. Ebben az esetben a járulékalap után meg kell fizetni a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és szükség szerint a 3, illetve 8 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli.3. A harmadik – gyakori – eset, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...alapja – az adóköteles természetbeni juttatás kivételével – egyben az egyéni járulékoknak is az alapja, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a jutalom I. félévi munka alapján adott része után meg kell fizetni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, míg a 8 százalék nyugdíjjárulékot – a június 30-ig számított – felső határ figyelembevételével kell ugyanezen összeg után leróni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Öregségi nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: Milyen keresetek figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell meghatározni, mely szerint a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől, a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Azt, hogy mely kereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címke:

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az ilyen címen kifizetett jövedelem után nemcsak a foglalkoztatónak kell megfizetnie utána az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, hanem a biztosítottnak is fennáll az egyéni járulékfizetési kötelezettsége. A Tbj-tv. szerint a nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni, nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
148
149
150