Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappalitagozatán folytat tanulmányokat, akkor a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, azaznem áll fenn a minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...Ez alapján tehát a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 29százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a 8,5 százalékosnyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék) és a 4százalékos egészségbiztosítási járulékot is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjed a biztosítás,és ugyancsak az általános szabályok szerint kell leróni utána a 29 százaléktb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék egészségbiztosításijárulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

GYES folyósítása mellett dolgozó munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a GYES folyósítása mellett 4 órában dolgozó munkavállaló jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...(munkabére) után a foglalkoztatónak a 29 százalékostársadalombiztosítási járulékot, a munkavállalónak pedig a 8,5 százalékosnyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a 8 százalékos tagdíjat és a0,5 százalékos nyugdíjjárulékot) meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó járulékainak elszámolása

Kérdés: Elszámolható-e költségként az egyéni vállalkozó által befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint egészségügyi hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...illetve baleseti járulékot.Ezzel ellentétben nem számolható el költségként a Tbj-tv.szerinti– nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék ésegészségbiztosítási járulék,– nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetettsaját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony 1997. december 31-e utániidőtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből,jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagyegészében elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjjárulék visszaigénylése nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén

Kérdés: Vissza lehet-e igényelni a levont nyugdíjjárulékokat a visszamenőleg igényelt öregségi nyugdíj esetén akkor is, hogyha nem 6 hónapra, hanem csak 2 vagy 3 hónapra visszamenőlegesen kérték az ellátás megállapítását? Az eddig kapott információk alapján ez csak 6 hónapra visszamenőlegesen igényelt nyugdíj esetén lehetséges, de a törvényben nem található erről külön rendelkezés. Melyik nyomtatványon kell igényelni a visszajáró járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 25. §-a egyértelműen rendelkezik arról, hogy asaját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot ésegészségbiztosítási járulékot nem fizet. Mindehhez a Tbj-tv. R. 5/C §-a annyit fűz hozzá, hogy azemlített saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnie.A juttatást – jelen esetben – egyéni járulék (4 százalékegészségbiztosítási járulék és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) nem terheli, mivelaz érintett saját jogú nyugdíjas. Ebből az is következik, hogykeresőképtelensége esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a 27. § rendelkezéseit azzalaz eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékalapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órásfoglalkoztatás megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
Kapcsolódó címke:
1
122
123
124
149