Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a társas vállalkozó utánfőszabályként – hasonló elvek alapján, mint az egyéni vállalkozó – a személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (tagijövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rokkant nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni a rokkant nyugdíjas személy 4 órás munkaviszonya alapján kifizetett munkabérből? Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után beleszámít-e a bér az öregségi nyugdíjába?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § f) pontja értelmében a rokkantsági nyugdíjsaját jogú nyugellátásnak minősül. A saját jogú nyugdíjban részesülőbiztosított a Tbj-tv. 6. § (2) bekezdése alapján csak baleseti ellátásra ésegészségügyi szolgáltatásra jogosult, tehát további nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja

Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
Részlet a válaszából: […] Természetesen foglalkoztathat. Tekintve a munka jellegére,vélhetően munkaviszony, illetve alkalmi munkavállaló alkalmazása jöhetelsősorban szóba. Amennyiben az alkalmazásra munkaviszony keretében kerül sor,akkor a gazdálkodó köteles eleget tenni a Tbj-tv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. Eü-PM együttes rendelet 26. §-a értelmében azátmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülőmegváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozószabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Ez a feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Kérdés: Magánemberként milyen összeget kellene fizetnie annak a dolgozónak, aki napi 4 órás munkaviszonyának kiegészítéseként a másik négy óra szolgálati idő megszerzésére megállapodást szeretne kötni a nyugdíjfolyósító intézettel? A dolgozó kisgyermeke nevelése miatt több évig kíván napi négyórás munkaviszonyban dolgozni, jelenlegi havi bruttó keresete 30 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Érthető olvasónk kérdése, hiszen a jövedelme nem éri el aminimálbér összegét, így a munkaviszonya alapján megszerzett biztosítási időnekcsak az arányos tartama vehető ténylegesen szolgálati időként figyelembe. ATny-tv. 39. §-a alapján ugyanis ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] Az eltérő jogcímek eltérő adó- és járulékfizetésikötelezettséget eredményeznek, ezért egyenként vesszük sorba a különbözőkifizetéseket. Bizonyára nem okoz meglepetést, hogy az elmaradt munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéstől elvonatkoztatva nézzünk körül először anyugellátások területén a nyugellátások nemzetközi vonatkozásai szempontjából.Kiindulópontként a magyar szabály: a Tny-tv. 7. § (1)bekezdése szerint a 62. életév betöltése és legalább 20 év szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint gazdasági társaságot üzletszerű közösgazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. A törvény a megalakítotttársaságok működését szabályozza, és nem tartalmaz előírásokat a tevékenységszüneteltetésének esetére. A Gt. 86. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] A vizsgabizottság elnöke általában megbízásos jogviszonykeretében látja el elnöki teendőit – kivéve, amikor ez munkaköréből adódókötelezettség –, ami alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki abiztosítás, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
45
46
47
50