Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő alapvetően – az előző évi bevételétől függően – a minimálbér 92 százaléka vagy ennél alacsonyabb járulékalap után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennél magasabb járulékalapot önkéntes döntéssel választhat, ami viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Ügyvezető jogviszonyának rendezése

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, és mivel nem tag ügyvezetőről van szó, esetében nem kell alkalmazni a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontját, azaz jogviszonya nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak, és biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjba vonulás időpontja

Kérdés: Figyelembevételre kerül a nyugdíjazásig szerzett jövedelem, vagy csak a nyugdíjkorhatárig kapott összegek számítanak abban az esetben, ha a 2026 májusában 65. életévét betöltő biztosított csak két év múlva, 67 évesen kéri a nyugdíjazását? Valóban kérhető visszamenőleg 6 hónapra egy összegben a nyugellátás kifizetése? Ez abban az esetben is igaz, ha az érintett szándékosan adja le később a nyugdíjigénylését?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítását megelőző napig elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek együttes összegéből számolják ki. Tehát amikor végül benyújtásra kerül a nyugdíjigény, nemcsak a nyugdíjkorhatárig elért keresetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő férfi öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése

Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?
Részlet a válaszából: […] Attól a ténytől, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát, az ellátás összege nem változik, és az ellátás nem válik automatikusan öregségi nyugellátássá. A nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások megállapítása kérelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Ekhós jövedelem

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?

Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelme tekintetében válassza az ekho szerinti adózást. Ezzel összefüggésben az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése mindössze azt a megszorítást teszi, hogy amennyiben a magánszemély– nem nyugdíjas,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjalapja és szolgálati ideje

Kérdés:

Hogyan alakul a nyugdíjalapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki a bevétele után fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a járulékalapja nem éri el a minimálbért? Hogyan állapítják meg a szolgálati időt ebben az esetben? Változtat mindezen, hogy ápolási díj került megállapításra számára?

Részlet a válaszából: […] Kezdjük a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemmel. Mivel 2025. január 1-jétől hatályát vesztette a Tny-tv. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az ettől a naptól kezdődő időszakban a mezőgazdasági őstermelő nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmének a meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem ismeri az ún. „early pension arrangement” konstrukciót, amelyben a munkavállaló akár 2–5 évig munkavégzés nélkül, teljes bérrel lenne foglalkoztatva. Álláspontunk szerint ez a konstrukció a joggal való visszaélés gyanúját keltheti, különösen, ha nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Nyugdíj összege ekho szerinti adózás esetén

Kérdés: Lényeges hátrány éri az ekho választásával azt a sportembert, aki munkaviszonyban áll, és jogosult a kedvező adózás választására, de rövidesen nyugdíjba vonul, és nem szeretné, ha az adózási mód választása negatívan befolyásolná az ellátás összegét? Milyen eltérést jelent havi 1,2 millió forintos munkabér esetén, ha az ekho szerinti, illetve, ha az általános szabályok szerinti adózási módot választja?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása során a 15 százalékos ekho alapjának a 61 százalékát kell figyelembe venni.Ez tehát 1.200.000 forintos havi munkabér esetén azt jelenti, hogy a nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Nyugdíj összege kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Milyen összegű nyugellátásra számíthat az a személy, aki csak 18 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Pontos számításokat nem áll módunkban végezni, azonban az öregségi nyugdíj összegével kapcsolatban fontos tudni, hogy az az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az átlagkereset összegét az 1988. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai

Kérdés:

Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?

Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tny-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az arányos szolgálati idő számításának szabályait a kisadózó egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell.A Kata-tv. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisadózó ellátási alapja havi 108 ezer forint. Ez –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
1
2
3
51