Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a többes jogviszonyú evaalany egyéni vállalkozóra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, és bármennyire is hihetetlen, jelenpillanatban nem adható rá egyértelmű válasz. Ennek megértéséhez először a nemevaalany, heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, egyéni vállalkozókjárulékfizetésével kell foglalkoznunk.Velük kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ápolási díj figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor

Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díj folyósításának időtartamát a nyugdíjmegállapításakor szolgálati időként figyelembe veszik.A nyugdíj alapját képező átlagkereset számításakor kettősszámítást végeznek, az ápolási díj összegének beszámításával, és beszámításanélkül is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, de a gyakorlatitapasztalat alapján valószínű, hogy a dolgozó 2006. január 16-tól nyugdíjbamegy, ezért kéri a nyugdíjfolyósító szerv az adatszolgáltatást.Tekintettel arra, hogy a kifizetett 13. havi juttatásjárulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] Azok a személyek, akik munkaképesség-csökkenésen alapulósaját jogú ellátásban részesülnek, bizony munkavégzési korlátozás alá esnek.Ilyen ellátás a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociálisjáradék, átmeneti járadék.A rokkantsági és baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben atársas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri aheti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappalitagozatán folytat tanulmányokat, akkor a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Borravaló utáni közterhek

Kérdés: Milyen nyilvántartásokat kell vezetnie annak a felszolgálónak, aki növelni kívánja a nyugdíj alapját, és ezért a borravaló után szeretné a 15 százalékot megfizetni? Mikor és hogyan kell a járulékokat befizetnie?
Részlet a válaszából: […] A borravalót – ellentétben a felszolgálási díjjal, amely amunkáltatón keresztül jut el a munkavállalókhoz – a felszolgáló közvetlenül avendégtől kapja. (Arra már többször is felhívtuk a figyelmet: amennyiben aborravaló "bevételezésre" kerül, és kifizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 50. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató abiztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapotképező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, abiztosítottat terhelő járulékot levonni, és azt az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs róla szó, de az érintett – napi 8 órábantörténő – foglalkoztatására nyilván munkaviszony keretében kerül sor. Amunkaviszonyban álló dolgozóra pedig a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjaalapján kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 19. § pedig arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a társas vállalkozó utánfőszabályként – hasonló elvek alapján, mint az egyéni vállalkozó – a személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (tagijövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.
1
44
45
46
50