Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának k) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított (vagy saját jogú nyugdíjban részesülő) eltartott – a biztosítottal közös háztartásban élő – közeli hozzátartozója, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-a értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 2003. január 1-jétől 26,5 százalék nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. és a Tny-tv. R. 2004. január 1-jétől több ponton – bár nem jelentősen – változott.A nyugdíj alapját képező átlagkeresetet továbbra is az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért olyan kereset (jövedelem) alapján állapítják meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapelve, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés]. Jelen esetben két jogviszony áll fenn egyidejűleg: egy megbízási és egy egyéni vállalkozói, melyek mindegyikében kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] A felvetés érdekes ugyan, de nem valószínű, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó szabályok belátható időn belül lehetővé tennék, hogy bárki is egy év alatt 365 napnál több szolgálati időre tegyen szert, akárhány egyidejűleg fennálló jogviszonnyal is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Valorizáció

Kérdés: Melyek a nyugdíjszámításnál használatos valorizációs szorzószámok?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Nemcsak fizethet, hanem adott esetben kell is fizetnie. A Tbj-tv. 39. §-ának előírásai értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egyéb jogcímen (például eltartott hozzátartozóként) sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és rendelkezik a minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
46
47
48
49