Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a nemzetközi egyezmény szerint kell a Tbj-tv. szabályaitalkalmazni. Az említett közösségi rendelet hatálya alá a magyar munkavállalóértelemszerűen akkor kerül, ha az EGT valamelyik tagállamában vállal munkát. AzEGT-tagállamokban foglalkoztatottak esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Versenytilalmi díj

Kérdés: Egyéb jövedelemként, vagy a felek közötti jogviszonyra tekintettel nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni a versenytilalmi díjat, amelyet egy végelszámolás alatt álló cég fizet ki munkavállalói részére?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolnánk a kérdést, néhány szót ejtünk aversenytilalmi díjról. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nemtanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeitveszélyeztetné. Ez a kötelezettség a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
Kapcsolódó címke:

Táppénz és terhességi-gyermekágyi segély alapja

Kérdés: A minimálbér kétszeresének harmincadrésze, vagy a tényleges kereset alapján kell-e kiszámítani a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonya 2003 januárjában kezdődött, 2008. október 28-ig GYED-ben részesült, felhalmozott szabadságát 2008. október 29.-december 8-ig vette igénybe, december 9-től 29-ig betegszabadságon volt, 2008. december 30-tól 2009 január 27-ig táppénzben részesült és 2009. január 28-ától terhességi-gyermekágyi segélyt kap? A dolgozó alapbére 180 000 forint/hó. 2008-ban az október 29-től december 8-ig tartó szabadságának időtartamára (41 nap) 250 435 forintot kapott.
Részlet a válaszából: […] Nézzük először, hogy a táppénz összegét milyen jövedelemfigyelembevételével lehet megállapítani. Sem a jogosultságot (2008. december30.) megelőző naptári évben, sem a jogosultságot megelőzően nincs a dolgozónak180 naptári napi jövedelme, ezért táppénzét a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre 2008. november 22-től az a fizikai munkavállaló, aki éves munkaidőkeretben, idénymunkásként dolgozik az alábbiak szerint? Január-március hónapokban akár dolgozik, akár nem, kapja a havi besorolási alapbérét, a következő hónapokban, függetlenül a ledolgozott óráktól, havibér + műszakpótlék+ teljesítménybér a havi elszámolási alap. Az éves órakeret ledolgozásáig, amely általában novemberre történik meg, túlórát nem kap, de ha utána is van munka, megkapja a rendkívüli munkavégzésre járó keresetet. Ha ledolgozza az éves órakeret szerinti munkaórákat, és dolgoznia már nem kell, a további időre a havi besorolási alapbérét kapja. A munkavállaló éves órakerete 2008. november 21-én járt le, és 2008. november 7-től jelenleg is keresőképtelen, betegszabadságát már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] A biztosítottnak nem jár táppénz – többek között – akeresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre munkavégzési kötelezettséghiányában keresetvesztesége nincs. A dolgozónak a keresőképtelensége kezdetekormunkavégzési kötelezettsége volt, tehát jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
Kapcsolódó címkék:    

Szociális járadékban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: 2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?
Részlet a válaszából: […] Igen, ezek a személyek 2009. évben még korlátozás nélkülvégezhetnek munkát anélkül, hogy ellátásukat a nyugdíjfolyósító szervszüneteltetné. A korlátozásra csak 2010-ben kerülhet sor.Az átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék és abányász dolgozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadóval és az egészségbiztosításijárulékkal, nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint amunkavállalói járulékkal, illetve a vállalkozói járulékkal csökkentett, azazképzett nettó keresetének, jövedelmének havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja II.

Kérdés: Mennyi lehet annak a rokkantnyugdíjasnak a nettó jövedelme, akinek a nyugdíjához az 1987-2003. évek alapján megállapított nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összege 60 743 forint? Részmunkaidős munkavállalóként a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett keresete 60 092 forint.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban egyrészt tisztázni szeretnénk, hogy a kérdésbőlnem derül ki olyan pontos információ, amely alapján nyugodt szívvelmegválaszolhatnánk a kérdést. Ehelyett csak feltevésekre alapozunk, ígyfeltételezzük, hogy a rokkantsági nyugdíjat 2003-ban állapították meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 858 000 forint összegű jövedelem elérését annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki ebben az évben már csak a minimálbér 12-szeres összegét keresheti a nyugdíja folyósítása mellett? Figyelembe veszik-e a törthónapot és hogyan? Az ismételt folyósítás automatikusan vagy kérelemre történik? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak arra a nyugdíjas munkavállalóra, aki 2009 márciusában tölti be a 62. életévét? Mikortól éled fel az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak a dolgozónak, aki ideiglenes nyugdíjat kapott, és 2009 októberében tölti be a 62. életévét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen összetett, ezért sorrendben az első – anyugdíj-szüneteltetéssel kapcsolatos – kérdésre, majd az öregségi nyugdíjfeléledésére térünk ki válaszunkban.Az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthető-e két munkáltatóval is megállapodás korengedményes nyugdíjazásra abban az esetben, ha egy 1952. szeptember 15-én született munkavállaló több biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik? Amennyiben a munkavállaló egy munkáltatóval köt megállapodást, előtte mennyi ideig kell biztosítási jogviszonyban állnia, és milyen egyéb feltételeknek kell teljesülniük?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály, a többször módosított 181/1996. Korm. rendelet határozza meg.Valóban 2009. évben is van lehetőség arra, hogy a foglalkoztató amunkavállalójával annak korengedményes nyugdíjazására megállapodást kössön.Tehát a megállapítást és a folyósítást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
Kapcsolódó címke:

Felmentési bér és nyugdíj egyidejű folyósítása

Kérdés: Kaphatja-e egyidejűleg a nyugdíjat és a felmentési időre járó átlagkeresetet az a munkavállaló, aki 2009 májusában tölti be 62. életévét, munkáltatója a születésnapjától felmenti a munkavégzés alól 2010 januárjáig, és a felmentési idő alatt átlagfizetést kap? A munkaviszony 2010 januárjában szűnik meg.
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jétől hatályos nyugdíjjogszabályok szerintaz a személy jogosult teljes összegű öregségi nyugdíjra, aki a 62. életévétbetöltötte, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A 62. életév utántehát a jogszabály további követelményt nem állít. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
1
285
286
287
404