4039 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a szabadságot és a betegszabadságot egy háromhavi munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében? A munkavállaló két hétig volt egybefüggően szabadságon. Hány munkanapra kell elszámolni a távolléti díjat ebben az esetben? A dolgozó a munkaidő-beosztás szerint kedden-szerdán, valamint szombaton és vasárnap 12 órában dolgozik, hétfőn, csütörtökön és pénteken pedig pihenőnapja van. Hány napot kell elszámolni, ha péntektől hétfőig szabadságot kér?

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?

Kérdés: Kifizethető-e a 2009. július 3-tól 2009. július 27-ig tartó időszakra járó táppénz a házastárs részére abban az esetben, ha a munkavállaló 2009. július 27-én meghalt, és a táppénzes papírok 2009. augusztus 31-én kerültek a kifizetőhelyhez? A hagyaték részét képezi-e a munkavállaló 38 napra járó szabadságmegváltása?

Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.

Kérdés: Valóban megszűnik-e 62 évesnél fiatalabb nyugdíjas munkavállalók kereseti korlátja 2010-ban, ahogy az hírlik?

Kérdés: 2010. december 31-ig, vagy a születésnapjáig kell-e szüneteltetnie a nyugdíját annak az 1946. június 16-án született, vezető beosztásban dolgozó nyugdíjas munkavállalónak, aki 2010 februárjában el fogja érni az éves keretösszeget?

Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?

Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?

Kérdés: Milyen mértékű társadalombiztosítási járulékot, illetve egyéb közterhet kell fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha munkavállalójának az utolsó munkában töltött napon többhavi bért fizet ki egy összegben, de a hónapokra lebontott járulékalap nem haladja meg a minimálbér kétszeresét? A 0908-as bevallásban külön kell feltüntetni a tárgyhavi és külön a tárgyhónaptól eltérő, illetve a következő évre áthúzódó kifizetéseket, a tárgyhónaptól eltérő hónapokat viszont összevontan kell közölni, s így előfordulhat, hogy a havi minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalapok összevontan meghaladják ezt az összeget. Az összevont többhavi kifizetést a magasabb vagy az alacsonyabb mértékű járulékokkal kell teljesíteni?