866 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?

Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet euróban meghatározni és kifizetni forint helyett?

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?

Kérdés: Vonatkozik-e az év végi törvénymódosítás arra a köztisztviselőre, akinek köztisztviselői jogviszonya 2006. február 1-jén, a prémiumévek programba való belépésekor határozott idejűvé vált, amelynek lejárati időpontja, 2011. február 3-a 59. életéve betöltésének időpontja, tekintettel arra, hogy a programba lépésekor hatályos nyugdíjtörvény alapján esetében az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár 59 év volt? Az év végi törvénymódosítással a korhatár 60 évre változott, ami számára azt jelenti, hogy egy évvel korábban megszűnik a jogviszonya, mint elérné az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt.

Kérdés: Építőipari vállalkozás tevékenységének időszakossága miatt a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldte. Kijelenteni nem akarja, mivel külföldi munkavállalókra nehéz munkavállalási engedélyt szerezni. Van-e egyéb módja, hogy állományban tartsa őket (pl. igazolatlan távollét)?

Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?

Kérdés: A munkajogi vagy a társasági jogi rendelkezéseket kell-e irányadónak tekinteni abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő tisztségét munkaviszony keretében látja el?

Kérdés: Kérheti-e a GYED folyósításának megszüntetését, illetve ha elhelyezkedik, és 2 hónap múlva ismét kéri a GYED folyósítását, ezzel megszerzi-e az ismételt szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre és a GYED-re a jogosultságot az az édesanya, aki 2005. áprilisig nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, 2005. július 20-tól 2006. december 31-ig határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazták, és 2006. december 19-én szült? A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül, és második babát szeretne.

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?