823 cikk rendezése:
601. cikk / 823 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
602. cikk / 823 Köztisztviselő nyugdíjkorhatára a prémiumévek program esetén
Kérdés: Vonatkozik-e az év végi törvénymódosítás arra a köztisztviselőre, akinek köztisztviselői jogviszonya 2006. február 1-jén, a prémiumévek programba való belépésekor határozott idejűvé vált, amelynek lejárati időpontja, 2011. február 3-a 59. életéve betöltésének időpontja, tekintettel arra, hogy a programba lépésekor hatályos nyugdíjtörvény alapján esetében az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár 59 év volt? Az év végi törvénymódosítással a korhatár 60 évre változott, ami számára azt jelenti, hogy egy évvel korábban megszűnik a jogviszonya, mint elérné az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt.
603. cikk / 823 Munkavállalók állományban tartása
Kérdés: Építőipari vállalkozás tevékenységének időszakossága miatt a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldte. Kijelenteni nem akarja, mivel külföldi munkavállalókra nehéz munkavállalási engedélyt szerezni. Van-e egyéb módja, hogy állományban tartsa őket (pl. igazolatlan távollét)?
604. cikk / 823 Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása
Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
605. cikk / 823 Vezető tisztségviselő munkaviszonya
Kérdés: A munkajogi vagy a társasági jogi rendelkezéseket kell-e irányadónak tekinteni abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő tisztségét munkaviszony keretében látja el?
606. cikk / 823 GYED folyósításának megszüntetése
Kérdés: Kérheti-e a GYED folyósításának megszüntetését, illetve ha elhelyezkedik, és 2 hónap múlva ismét kéri a GYED folyósítását, ezzel megszerzi-e az ismételt szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre és a GYED-re a jogosultságot az az édesanya, aki 2005. áprilisig nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, 2005. július 20-tól 2006. december 31-ig határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazták, és 2006. december 19-én szült? A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül, és második babát szeretne.
607. cikk / 823 Angol állampolgárságú tagok biztosítása
Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?
608. cikk / 823 Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
609. cikk / 823 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása
Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
610. cikk / 823 Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
