823 cikk rendezése:
591. cikk / 823 GYED-ben és GYES-ben részesülő ügyvezető jogállása
Kérdés: Elláthatja-e munkaviszonyban a társaság üzletvezetését egy családi kft. két tagja (férj és feleség), akik 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és a munkaszerződésben szerepelhet-e a munkakörnél az ügyvezető megnevezés? Ki kell-e zárni taggyűlési határozatban vagy más hivatalos formában az ügyvezetői tevékenység gyakorlása alól az egyik tagot abban az esetben, ha a feleség gyermeket szül, és GYED-et, majd GYES-t igényel, vagy elegendő csak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a számára?
592. cikk / 823 Versenytilalmi díj közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett versenytilalmi díj után? Mit kell levonni a volt munkavállalótól, illetve van-e neki valamilyen egyéb kötelezettsége?
593. cikk / 823 Több jogviszony egy vállalkozásban
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
594. cikk / 823 GYES melletti munkaviszony
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha saját munkavállalója a GYED-ét visszamondva GYES melletti munkaviszonyt létesít nála, és ebben a jogviszonyban kiadja a TGYÁS és a GYED első évére járó szabadságot? Változásként vagy új jogviszonyként kell-e az APEH-nek ezt a jogviszonyt bejelenteni? Mi lesz a munkáltatóhoz való belépés napja a GYES melletti munkaviszony esetében? Kell-e mindkét viszonyról NYENYI-t kiállítani?
595. cikk / 823 Magyar cég külföldi állampolgárságú képviselőjének jogállása
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?
596. cikk / 823 Ügyvezető jogállása
Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?
597. cikk / 823 Tb-járulék alapja
Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
598. cikk / 823 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
599. cikk / 823 Munkabér meghatározása külföldi fizetőeszközben
Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet euróban meghatározni és kifizetni forint helyett?
600. cikk / 823 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
