827 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételekkel kezdeményezheti nyugdíjazását az az 58 éves munkavállaló, aki 15 évig légiutas-kísérőként dolgozott? Jogosult-e a korkedvezmény igénybevételére 2007. január 1. után is?

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni a folyósított ösztöndíj után abban az esetben, ha a munkáltató egy állami felsőoktatási intézmény (egyetem) nappali tagozatos hallgatójával kötött tanulmányi szerződést az Mt. 110. § alapján, és az ösztöndíj összege a minimálbér alatt van? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a munkáltatót az ösztöndíj kapcsán?

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?

Kérdés: Kell-e műszakpótlékot fizetni a munkavállalók részére annál a benzinkutat üzemelő kft.-nél, ahol a dolgozók 2 havi munkaidőkeretben, de fix havi alapbérrel vannak foglalkoztatva úgy, hogy a munkaidejük 19.00-07.00 óráig, illetve 07.00-19.00 óráig tart, és ezen belül folyamatosan váltják egymást? A benzinkút a hét minden napján 00.00-24.00 óráig, tehát folyamatosan nyitva tart.

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?

Kérdés: Egy kft. 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja 2006 szeptemberében felsőoktatási intézményben nappali tagozaton megkezdte tanulmányait. A tanulmányok megkezdése előtt tanulmányi szerződést kötött a kft.-vel, melyben a cég vállalja a tandíj teljes összegének, a tankönyvek, a jegyzetek árának a megfizetését, emellett havi 50 000 forint ösztöndíjat is szeretne juttatni a tanulónak. A tanuló a társasági szerződés szerint személyesen közreműködő tag, de jövedelmet eddig nem vett fel a kft.-től. A tandíj, a tankönyvek és a jegyzetek ára nem minősül a tanuló jövedelemének. Milyen jogcímen lehet kifizetni az ösztöndíjat?

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?