235 cikk rendezése:
171. cikk / 235 Apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: Hogyan kell az állami költségvetésből visszaigényelni, és milyen bevallásban kell szerepeltetni a távolléti díjat és a munkáltatói közteher összegét, amelyet a cégek a gyermek születése esetén az apákat megillető öt munkanapos munkaidő-kedvezmény idejére fizetnek?
172. cikk / 235 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
173. cikk / 235 Kiküldött munkavállaló élelmezési költségei
Kérdés: Adható-e egyszerre a napi 500 forint összegű költségátalány és a havi 5000 forintos étkezési utalvány annál az építőipari vállalkozásnál, amely az ország egész területén végez munkát, ezért munkavállalói gyakran vidéken dolgoznak?
174. cikk / 235 Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége van a kifizetőnek a hozzá kirendelt külföldi munkavállaló és családja részére biztosított lakás bérlése után? Fennáll-e az adófizetési kötelezettség, ha a kifizető a munkavállaló által bérelt lakás bérleti díjából csak a munkanapokra eső hányadot téríti meg? Mi a különbség, illetve van-e különbség abban, ha a kifizető a kirendelt munkavállalót szállodában, vagy egy bérelt lakásban helyezi el, azonkívül, hogy a lakásbérlést hosszú távon gazdaságossági okok támasztják alá?
175. cikk / 235 Magánszemély költségeinek elszámolása
Kérdés: Kaphat-e költségtérítést az a magánszemély, aki otthoni telefonját üzleti célra használja, de a havi telefonszámla a magánszemély nevére szól? Költségtérítésnek minősül-e, ha egy magánszemély önálló tevékenységével összefüggésben használja gépkocsiját, és a hivatali célú utakra jutó üzemanyag -mennyiséget megtérítteti a megbízóval? Beépítheti-e a számla összegébe egy adószámmal rendelkező magánszemély az üzemanyagköltséget is?
176. cikk / 235 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Kizárólag a 78/1993. Korm. rendelet szerinti munkába járás fogalma vehető figyelembe a magánszemély saját gépjárműve munkába járáshoz történő felhasználásának elemzése során? Amennyiben egy nem mozgáskorlátozott magánszemély használja a saját gépkocsiját mindennap munkába járáshoz, és Budapesten lakik, akkor a kapott költségtérítés APEH-ár x fogyasztási norma x km + 9 forint/km x km? Kinek a részére fizethető ki adómentesen a saját gépkocsi használata munkába járáshoz?
177. cikk / 235 Megbetegedés külföldön
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a magyar állampolgár, aki külföldi útja során betegszik meg?
178. cikk / 235 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
179. cikk / 235 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Mely utazásibérlet-juttatások tartoznak az adómentes béren kívüli juttatások közé, illetve a 400 ezer forintos összeghatárba abban az esetben, ha egy budaörsi székhelyű cég kifizeti a dolgozóinak a BKV-bérletet, a BKV környéki bérlet értékét, a MÁV-bérletet, a Volánbusz-bérletet, illetve a HÉV-bérlet költségét, mivel a dolgozók egy része vidékről vagy Budapest környékéről jár be dolgozni a cég budaörsi székhelyére. A cég a HÉV-, Volánbusz- és a MÁV-bérlet teljes árát megtéríti, nem csak a kormányrendeletben előírt 80 százalékot.
180. cikk / 235 Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
