13 találat a megadott apaszabadság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]rögzíti, hogy az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért az Szt.-ben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. Mivel az apanapra fizetendő távolléti díj az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. alpontja alapján személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, ezért utána szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény főszabály szerint nem érvényesíthető.Tehát az esetek többségében a szociálishozzájárulási-adó-alap megegyezik a távolléti díj összegével.Ez alól kivételt a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő kedvezmény képez, mivel e kedvezmény alapjának a meghatározásánál nem a bruttó munkabérből, hanem az adó alapjából kell kiindulni. Így a megváltozott munkaképességű munkavállaló vonatkozásában a távolléti díjat is figyelembe lehet venni a kedvezmény alapjának meghatározása során.Ugyanakkor arra vonatkozóan nem tartalmaz külön előírást a jogszabály (sem az összesítő elszámolás nyomtatvány kitöltésének az útmutatója),[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részére a központi költségvetésből megtérítésre kerül.Az erre vonatkozó kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania, a MÁK honlapjáról letölthető erre szolgáló nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon. A kérelmet március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig kell az adott negyedévről benyújtani.A munkaadó tehát a távolléti díj összegére, illetve az ezzel összefüggésben őt terhelő közteherre (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) tarthat igényt.A kisvállalati adó alanyát viszont sem szociális hozzá-járulási adó, sem pedig szakképzésihozzájárulás--fizetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]területi szervéhez, igazgatóságához kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, melyet a Kincstár ellenőrizhet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket. A munkáltatók formanyomtatványon igényelhetik vissza az Mt. 148-152. §-a alapján az apának kifizetett távolléti díjat és annak közterheit is. A távolléti díj közterhei a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás. Mint korábban említettük, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggésben kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítése iránti kérelmét a Magyar Államkincstárnak a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes Megyei Igazgatóságához kell benyújtani. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el. A visszaigénylésre vonatkozó nyomtatványon fel kell tüntetni azt az időszakot, melyre az elszámolás vonatkozik, tehát amely időszakra vonatkozóan a munkáltató a dolgozójának a pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterheit számfejtette. Ha az időszak két negyedévet érint, akkor a szabadság első napjára vonatkozó negyedévet kell az elszámoláson feltüntetni. A nyomtatványon szintén feltüntetendő az elszámolandó távolléti díj pontos összege, a távolléti díj közterheinek összessége, valamint e kettő együttes összege. Amennyiben korábban téves igény miatt a foglalkoztató részére a Kincstár a ténylegesnél magasabb összeget számolt el, a nyomtatványon lehetőség van arra, hogy a későbbi elszámolással a túlfizetéssel csökkentett, ténylegesen kiutalandó összeget is feltüntessék. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság idejére kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a munkáltató az általa kialakított nyilvántartásba köteles felvezetni. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]okból történő igénybevehetőségére, azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye nyilvánvalóan megköveteli, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevételének össze kell függnie a hozzátartozó halálával, aminek az idő múlásával már egyre kevesebb a valószínűsége. Nem kizárt azonban a munkaidő-kedvezmény halálesetet követő jóval későbbi időpontban történő rendeltetésszerű felhasználása, ha az igénybevétel összefügg a hozzátartozó halálával (pl. hagyatéki tárgyaláson történő megjelenés).Az apaszabadságról az Mt. úgy rendelkezik, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ez esetben tehát a törvény tartalmaz határidőt a szabadság kiadására vonatkozóan, és e határidőn belül kell azt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni.Az apaszabadságot illetően fontos még tudni, hogy az Mt. felhatalmazó rendelkezése alapján a 350/2014. Korm. rendelet rendelkezik a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről. E rendelet alapján az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és a munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A munkáltatónak az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell. Ehhez a munkavállalónak a munkáltató részére be kell mutatnia a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, továbbá írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg, és a munkáltató jogosult a bemutatott okiratokról másolatot készíteni. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]születéséhez kötött, nyilvánvaló, hogy csak annak teljesülése esetén lehet legkorábban igénybe venni, a születést követő második hónap végéig. A születést követő második hónap vége számítása szempontjából a születés napját, és nem a születést követő napot kell alapul venni. Például ha a gyermek január 31-én született, az apa a pótszabadságot március 31-ig veheti igénybe, csakúgy, mint az, akinek gyermeke pl. január 1-jén született.A munkáltatónak a feltételek fennállása és igazolása esetén nincs joga az apaszabadság kiadását megtagadni, illetve a felhasználásának időpontját meghatározni, azt a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni, de a munkavállalónak nyilvánvalóan törekednie kell arra, hogy az igénybevételt lehetőség szerint időben jelentse be a munkaadónak, hogy a helyettesítéséről gondoskodni lehessen.Az apaszabadsággal összefüggésben a munkavállaló részére megfizetett távolléti díjat és annak közterheit az állam megtéríti a munkáltatók részére. A 350/2014. Korm. rendelet értelmében 2015. január 1-jétől csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz a költségek megtérítése iránti kérelmüket. A hivatkozott kormányrendelet előírja, hogy a munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kívánja megszüntetni. Formanyomtatvány kitöltését a jogszabály nem írja elő. Nagyon fontos tehát, hogy a gyermek - aki után az ellátást kérelmezik - saját névre legyen anyakönyvezve. Ami azt jelenti, hogy a kérelem benyújtója nevének meg kell egyeznie a születési anyakönyvi kivonatban szereplő apa nevével. Amennyiben ez nem egyezik, a kérelem elutasításra kerül. Míg az esetek többségében az anya személye egyértelmű, hiszen megegyezik a szülő nővel (kivéve az örökbefogadás esetét), addig az apai státusz rendezése sok esetben vélelmekkel történik. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Amennyiben azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Amikor az apa az apaságot önként vállalja, akkor az apasági vélelem az elismerés alapján kétféleképpen keletkezett: vagy teljes hatályú apai elismeréssel, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozattal. A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgyévi kiadására vonatkozó általános szabályok az irányadók, tehát ha az apa mint szülő a tárgyévben igazolja a jogosultságát.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 277. számában – 2015.04.28.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. számú kérdéssel kapcsolatban felhívom a figyelmüket a 350/2014. Korm. rendeletre, amelyet a válasz nem említ. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. sz. kérdésre adott válasz részben azon a megállapításon alapult, hogy a 305/2002. Korm. rendelet 2014. március 16-tól már nincs hatályban, és így az apát a gyermeke születése esetén megillető pótszabadság idejére járó távolléti díjat már teljes egészében a munkáltatónak kell megfizetnie. A fenti kormányrendelet hatálya 2013. január 1-jéig – a régi Mt., – a Ktv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – az 1994. évi LXXX. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv., – az 1996. évi XLIII. törvény, – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira terjedt ki. A szabadságra vonatkozó új rendelkezések 2013. január 1. napjával történő hatálybalépésével egy­idejűleg azonban hatályba lépett a 420/2012. Korm. rendelet is, mely – az Mt. – a Kttv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – a 2011. évi CLXIV. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv. és az – 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult foglalkoztatott személyekre (munkavállalókra) terjedt ki. Ez a kormányrendelet egyidejűleg módosította a 305/2002. Korm. rendeletet oly módon, hogy a hatályát fenntartotta – az 1996. évi XLIII. tv., és a – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira. (Ez annyiban érdekes, hogy az 1996. évi XLIII. tv. szerinti munkáltatókra és munkavállalókra e szerint egyidejűleg mindkét kormányrendelet hatálya kiterjedt, holott nyilvánvaló, hogy ezt a kodifikációs megoldást azért kellett alkalmazni, mert a munkaidő-kedvezmény helyett a pótszabadság bevezetése ezen a területen csak 2014. március 15-től történt meg.) 2014. március 25-én lépett életbe az a rendelkezés mely a 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát kiterjesztette a Hjtv. hatálya alá tartozó munkáltatókra és munkavállalókra is. Azzal, hogy minden területen a munkaidő-kedvezmény helyett – bár nem egy időben – a pótszabadság intézménye átvezetésre került, a 305/2002. Korm. rendelet gyakorlatilag „kiürült”, ezért került sor a hatályon kívül helyezésére, és immár a teljes munkáltatói körre kiterjedően átvette a helyét a 420/2012. Korm. rendelet, melynek helyébe 2015. január 1-jétől a 350/2014. Korm. rendelet lépett. Az új kormányrendelet lényegét tekintve annyiban tér el a korábbitól, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, tehát e rendelet alapján már csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók részére kerülhet megtérítésre a pótszabadság idejére járó távolléti díj és a munkáltatói közteher összege a központi költségvetés terhére. Amennyiben a munkáltató a megtérítést igénybe kívánja venni, az apának járó pótszabadság kiadásakor e rendelet előírásainak megfelelően kell eljárnia. A munkavállalónak az igénybevételi jogosultságot a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányának bemutatásával, és arról szóló nyilatkozatával kell igazolnia, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti vagy szüntette meg. A jogszabály alapján a munkáltató köteles: – az igénybevételi jogosultságot írásban dokumentálni, – a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mt. 118. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint újraszabályozta. Az új Mt. 118. §-ának (4) bekezdése értelmében az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az új Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a munkavállaló apát a gyermek születése esetén őt megillető pótszabadság időtartamára távolléti díj illeti meg.Az új Mt. módosított 121. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló részére, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg - a 118. § (4) bekezdését kivéve -, a szabadság arányos része jár. Az Mt. módosított 121. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést (gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság időarányosításának tilalma) 2013. augusztus 1-jét követően született gyermek esetén kell alkalmazni.2013. január 1-jén lépett hatályba a 420/2012. Korm. rendelet, melynek rendelkezése értelmében a munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halotti vizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg.Az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell.A munkáltató a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybevevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, és a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket.Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni.A Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága ellen­őrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni.A Magyar Államkincstár ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően írásbeli dokumentumok alapján, továbbá - szükség esetén - a helyszínen kifizetett költségtérítés tekintetében utólagos helyszíni ellenőrzés keretében történik. A jogosultság hiányában, illetve a magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik.Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályos 135. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek megállapodása vagy kollektív szerződés a 122. § (5) bekezdésében, a 127. § (1), (2) és (4) bekezdéseiben, a 134. §-ban foglaltaktól nem térhet el, a (2) bekezdés i) pontja értelmében a kollektív szerződés a 113-121. §-okban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg, többek között a szabadság tartamára.Az Mt. 165. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek megállapodásai vagy kollektív szerződés, a 136. §-ban, a 137. § (3) bekezdésében, a 138. § (1)-(5) bekezdései­ben, a 139. § (1) bekezdésében, a 154. §-ban, a 159. § (5)-(6) bekezdéseiben, a 161-163. §-okban foglaltaktól nem térhet el, a (2) bekezdés értelmében a kollektív szerződés a 138. § (6) bekezdésében, a 160. §-ban, a 164. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.A fentiekben idézett és részletezett Mt. rendelkezéseinek értelmezéséből, összevetéséből megállapítható, hogy az apát gyermeke születése esetén megillető 5 munkanapra távolléti díj illeti meg, amelytől a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára is, a kollektív szerződés kizárólag a munkavállaló javára térhet el.A fentiekből következően a kollektív szerződés az Mt. rendelkezéseinek felhatalmazása alapján a távolléti díj helyett annál magasabb díjazást, pl. átlagkereset kifizetését is előírhatja.(Megjegyzés: Az Mt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogszabály nem kéri. A kér­dés feltevőjének problémája itt kezdődik. Elmondása szerint gyermekét nem saját nevére, hanem az anya férjének nevére anyakönyvezték, így a születési anyakönyvi kivonaton is az ő neve szerepel. Míg az esetek többségében az anya személye egyértelmű, hiszen megegyezik a szülő nővel (kivéve az örökbefogadás esetét), addig az apai státusz rendezése sok esetben vélelmekkel történik. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Esetünkben azonban még a válás nem történt meg, így egyértelműen a férj bejegyzése történt meg az anyakönyvi kivonatba apaként. Amikor az apa az apaságot önként vállalja (esetünkben valószínűleg erről lesz szó), akkor az apasági vélelem, az elismerés alapján, kétféleképpen keletkezhet: vagy teljes hatályú apai elismeréssel, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozattal. A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és - ha a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása[…] részlet vége a válaszból.