11 találat a megadott apaszabadság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]területi szervéhez, igazgatóságához kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, melyet a Kincstár ellenőrizhet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket. A munkáltatók formanyomtatványon igényelhetik vissza az Mt. 148-152. §-a alapján az apának kifizetett távolléti díjat és annak közterheit is. A távolléti díj közterhei a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás. Mint korábban említettük, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggésben kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítése iránti kérelmét a Magyar Államkincstárnak a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes Megyei Igazgatóságához kell benyújtani. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el. A visszaigénylésre vonatkozó nyomtatványon fel kell tüntetni azt az időszakot, melyre az elszámolás vonatkozik, tehát amely időszakra vonatkozóan a munkáltató a dolgozójának a pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterheit számfejtette. Ha az időszak két negyedévet érint, akkor a szabadság első napjára vonatkozó negyedévet kell az elszámoláson feltüntetni. A nyomtatványon szintén feltüntetendő az elszámolandó távolléti díj pontos összege, a távolléti díj közterheinek összessége, valamint e kettő együttes összege. Amennyiben korábban téves igény miatt a foglalkoztató részére a Kincstár a ténylegesnél magasabb összeget számolt el, a nyomtatványon lehetőség van arra, hogy a későbbi elszámolással a túlfizetéssel csökkentett, ténylegesen kiutalandó összeget is feltüntessék. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság idejére kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a munkáltató az általa kialakított nyilvántartásba köteles felvezetni. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]okból történő igénybevehetőségére, azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye nyilvánvalóan megköveteli, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevételének össze kell függnie a hozzátartozó halálával, aminek az idő múlásával már egyre kevesebb a valószínűsége. Nem kizárt azonban a munkaidő-kedvezmény halálesetet követő jóval későbbi időpontban történő rendeltetésszerű felhasználása, ha az igénybevétel összefügg a hozzátartozó halálával (pl. hagyatéki tárgyaláson történő megjelenés).Az apaszabadságról az Mt. úgy rendelkezik, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ez esetben tehát a törvény tartalmaz határidőt a szabadság kiadására vonatkozóan, és e határidőn belül kell azt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni.Az apaszabadságot illetően fontos még tudni, hogy az Mt. felhatalmazó rendelkezése alapján a 350/2014. Korm. rendelet rendelkezik a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről. E rendelet alapján az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és a munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A munkáltatónak az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell. Ehhez a munkavállalónak a munkáltató részére be kell mutatnia a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, továbbá írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg, és a munkáltató jogosult a bemutatott okiratokról másolatot készíteni. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]születéséhez kötött, nyilvánvaló, hogy csak annak teljesülése esetén lehet legkorábban igénybe venni, a születést követő második hónap végéig. A születést követő második hónap vége számítása szempontjából a születés napját, és nem a születést követő napot kell alapul venni. Például ha a gyermek január 31-én született, az apa a pótszabadságot március 31-ig veheti igénybe, csakúgy, mint az, akinek gyermeke pl. január 1-jén született.A munkáltatónak a feltételek fennállása és igazolása esetén nincs joga az apaszabadság kiadását megtagadni, illetve a felhasználásának időpontját meghatározni, azt a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni, de a munkavállalónak nyilvánvalóan törekednie kell arra, hogy az igénybevételt lehetőség szerint időben jelentse be a munkaadónak, hogy a helyettesítéséről gondoskodni lehessen.Az apaszabadsággal összefüggésben a munkavállaló részére megfizetett távolléti díjat és annak közterheit az állam megtéríti a munkáltatók részére. A 350/2014. Korm. rendelet értelmében 2015. január 1-jétől csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz a költségek megtérítése iránti kérelmüket. A hivatkozott kormányrendelet előírja, hogy a munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kívánja megszüntetni. Formanyomtatvány kitöltését a jogszabály nem írja elő. Nagyon fontos tehát, hogy a gyermek - aki után az ellátást kérelmezik - saját névre legyen anyakönyvezve. Ami azt jelenti, hogy a kérelem benyújtója nevének meg kell egyeznie a születési anyakönyvi kivonatban szereplő apa nevével. Amennyiben ez nem egyezik, a kérelem elutasításra kerül. Míg az esetek többségében az anya személye egyértelmű, hiszen megegyezik a szülő nővel (kivéve az örökbefogadás esetét), addig az apai státusz rendezése sok esetben vélelmekkel történik. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Amennyiben azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Amikor az apa az apaságot önként vállalja, akkor az apasági vélelem az elismerés alapján kétféleképpen keletkezett: vagy teljes hatályú apai elismeréssel, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozattal. A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgyévi kiadására vonatkozó általános szabályok az irányadók, tehát ha az apa mint szülő a tárgyévben igazolja a jogosultságát.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 277. számában – 2015.04.28.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. számú kérdéssel kapcsolatban felhívom a figyelmüket a 350/2014. Korm. rendeletre, amelyet a válasz nem említ. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Társadalombiztosítási Levelek 274. számában megjelent 4674. sz. kérdésre adott válasz részben azon a megállapításon alapult, hogy a 305/2002. Korm. rendelet 2014. március 16-tól már nincs hatályban, és így az apát a gyermeke születése esetén megillető pótszabadság idejére járó távolléti díjat már teljes egészében a munkáltatónak kell megfizetnie. A fenti kormányrendelet hatálya 2013. január 1-jéig – a régi Mt., – a Ktv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – az 1994. évi LXXX. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv., – az 1996. évi XLIII. törvény, – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira terjedt ki. A szabadságra vonatkozó új rendelkezések 2013. január 1. napjával történő hatálybalépésével egy­idejűleg azonban hatályba lépett a 420/2012. Korm. rendelet is, mely – az Mt. – a Kttv., – a Kjt., – az 1997. évi LXVII. tv., – a 2011. évi CLXIV. tv., – az 1997. évi LXVIII. tv. és az – 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult foglalkoztatott személyekre (munkavállalókra) terjedt ki. Ez a kormányrendelet egyidejűleg módosította a 305/2002. Korm. rendeletet oly módon, hogy a hatályát fenntartotta – az 1996. évi XLIII. tv., és a – a Hjt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira. (Ez annyiban érdekes, hogy az 1996. évi XLIII. tv. szerinti munkáltatókra és munkavállalókra e szerint egyidejűleg mindkét kormányrendelet hatálya kiterjedt, holott nyilvánvaló, hogy ezt a kodifikációs megoldást azért kellett alkalmazni, mert a munkaidő-kedvezmény helyett a pótszabadság bevezetése ezen a területen csak 2014. március 15-től történt meg.) 2014. március 25-én lépett életbe az a rendelkezés mely a 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát kiterjesztette a Hjtv. hatálya alá tartozó munkáltatókra és munkavállalókra is. Azzal, hogy minden területen a munkaidő-kedvezmény helyett – bár nem egy időben – a pótszabadság intézménye átvezetésre került, a 305/2002. Korm. rendelet gyakorlatilag „kiürült”, ezért került sor a hatályon kívül helyezésére, és immár a teljes munkáltatói körre kiterjedően átvette a helyét a 420/2012. Korm. rendelet, melynek helyébe 2015. január 1-jétől a 350/2014. Korm. rendelet lépett. Az új kormányrendelet lényegét tekintve annyiban tér el a korábbitól, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatókra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, tehát e rendelet alapján már csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók részére kerülhet megtérítésre a pótszabadság idejére járó távolléti díj és a munkáltatói közteher összege a központi költségvetés terhére. Amennyiben a munkáltató a megtérítést igénybe kívánja venni, az apának járó pótszabadság kiadásakor e rendelet előírásainak megfelelően kell eljárnia. A munkavállalónak az igénybevételi jogosultságot a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányának bemutatásával, és arról szóló nyilatkozatával kell igazolnia, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti vagy szüntette meg. A jogszabály alapján a munkáltató köteles: – az igénybevételi jogosultságot írásban dokumentálni, – a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mt. 118. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint újraszabályozta. Az új Mt. 118. §-ának (4) bekezdése értelmében az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az új Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a munkavállaló apát a gyermek születése esetén őt megillető pótszabadság időtartamára távolléti díj illeti meg.Az új Mt. módosított 121. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló részére, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg - a 118. § (4) bekezdését kivéve -, a szabadság arányos része jár. Az Mt. módosított 121. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést (gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság időarányosításának tilalma) 2013. augusztus 1-jét követően született gyermek esetén kell alkalmazni.2013. január 1-jén lépett hatályba a 420/2012. Korm. rendelet, melynek rendelkezése értelmében a munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halotti vizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg.Az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell.A munkáltató a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybevevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, és a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a számított közterheket.Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni.A Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága ellen­őrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni.A Magyar Államkincstár ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően írásbeli dokumentumok alapján, továbbá - szükség esetén - a helyszínen kifizetett költségtérítés tekintetében utólagos helyszíni ellenőrzés keretében történik. A jogosultság hiányában, illetve a magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik.Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályos 135. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek megállapodása vagy kollektív szerződés a 122. § (5) bekezdésében, a 127. § (1), (2) és (4) bekezdéseiben, a 134. §-ban foglaltaktól nem térhet el, a (2) bekezdés i) pontja értelmében a kollektív szerződés a 113-121. §-okban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg, többek között a szabadság tartamára.Az Mt. 165. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek megállapodásai vagy kollektív szerződés, a 136. §-ban, a 137. § (3) bekezdésében, a 138. § (1)-(5) bekezdései­ben, a 139. § (1) bekezdésében, a 154. §-ban, a 159. § (5)-(6) bekezdéseiben, a 161-163. §-okban foglaltaktól nem térhet el, a (2) bekezdés értelmében a kollektív szerződés a 138. § (6) bekezdésében, a 160. §-ban, a 164. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.A fentiekben idézett és részletezett Mt. rendelkezéseinek értelmezéséből, összevetéséből megállapítható, hogy az apát gyermeke születése esetén megillető 5 munkanapra távolléti díj illeti meg, amelytől a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára is, a kollektív szerződés kizárólag a munkavállaló javára térhet el.A fentiekből következően a kollektív szerződés az Mt. rendelkezéseinek felhatalmazása alapján a távolléti díj helyett annál magasabb díjazást, pl. átlagkereset kifizetését is előírhatja.(Megjegyzés: Az Mt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogszabály nem kéri. A kér­dés feltevőjének problémája itt kezdődik. Elmondása szerint gyermekét nem saját nevére, hanem az anya férjének nevére anyakönyvezték, így a születési anyakönyvi kivonaton is az ő neve szerepel. Míg az esetek többségében az anya személye egyértelmű, hiszen megegyezik a szülő nővel (kivéve az örökbefogadás esetét), addig az apai státusz rendezése sok esetben vélelmekkel történik. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Esetünkben azonban még a válás nem történt meg, így egyértelműen a férj bejegyzése történt meg az anyakönyvi kivonatba apaként. Amikor az apa az apaságot önként vállalja (esetünkben valószínűleg erről lesz szó), akkor az apasági vélelem, az elismerés alapján, kétféleképpen keletkezhet: vagy teljes hatályú apai elismeréssel, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozattal. A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és - ha a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]születési anyakönyvi kivonattal, és a fenti jellegű foglalkoztatók munkavállalói, öt munkanap munkaidő-kedvezmény igénybevételét engedélyezi a jogszabály, melynek idejére távolléti díjban részesülhetnek. Sajnálatos módon tragédia is történhet. Abban az esetben, ha halva születik a gyermek, szintén igénybe lehet venni a kedvezményt. Ebben az esetben a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát kell az igényléshez bemutatni. Esetünkben ugyan nem örökbefogadás történt, de a teljes körű tájékoztatáshoz el kell mondani, hogy az örökbe fogadott gyermek után az örökbe fogadó apát is megilleti a támogatásnak ez a formája, amennyiben erről a határozatot bemutatja. Az apáknak a kérelem előterjesztésekor írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apák, és ezt a jogukat nem szüneteltetik, nem szüntették meg. Esetünkben tehát ez az a pont, amely alapján a gyermek születési anyakönyvi kivonatában jelenleg szereplő apa, a korábbi férj nem kérelmezheti a munkaidő-kedvezményt, mivel szülői felügyeletet nem gyakorol. Ha a munkavállaló apuka a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a munkaidő-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a munkaidő-kedvezményt részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni. A munkaidő-kedvezmény igénybevételének ezek szerint létezik egy időbeli határa. Ennek időtartamát már nem a rendelet, hanem az Mt. szabályozza, annak is az igen elrejtett 138/A. §-a. Az időtartamot a következőképpen határozza meg. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. Példán szemléltetve, amennyiben a gyermek 2011. június 22-én született, akkor a munkaidő-kedvezményt 2011. szeptember 30-ig veheti igénybe, az említett időtartamon belül az öt munkanapot szabadon meghatározhatja, de a befejezésének időpontja az említett intervallumon belül kell legyen. A kérdést feltevő édesapának tehát válaszul leírhatjuk, hogy amennyiben ezen az időtartamon belül sikeresen átírják a születési anyakönyvi kivonat idevonatkozó adatát, akkor természetesen igénybe veheti a kedvezményt, ellenkező esetben nem. Amennyiben éppen abban az időszakban vált az apuka munkahelyet, amikor jogosult a kedvezményre, tehát a szülést követő két hónapon belül, akkor kell alkalmazni a korábban leírt szabályozást az igazolás kiadásáról. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Havi időbér esetén az egy napra jutó távolléti díj az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idején vagy időszakában érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utóbbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell figyelembe venni. Mivel a kedvezmény munkanapokra jár, így természetesen szabad-, munkaszüneti vagy ünnepnapokra azt kiadni nem lehet. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként az említett nyilatkozatnak, anyakönyvi kivonatnak, valamint a halottvizsgálati[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira. A felsorolásból is látható, hogy az abban szereplő jogviszonyokat minden esetben olyan jogszabályok - szinte kizárólag törvények - szabályozzák, amelyek területi illetékessége főszabályként a Magyar Köztársaság határáig húzódnak, ezért kijelenthető, hogy kizárólag az a személy jogosult az apákat megillető szabadidő-kedvezmény igénybevételére, aki Magyarországon rendelkezik olyan jellegű munkára irányuló jogviszonnyal, amelyet a fentiekben felsoroltunk. A munkavállaló a munkáltatójának a munkaidő-kedvezmény igényléséhez bemutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa, ezt a jogát nem szünetelteti, nem szüntette meg. Ehhez hozzátesszük, hogy a munkáltató nem cselekszik helytelenül, ha a bemutatott anyakönyvi kivonatot lefénymásolja, és a másolatot magánál tartja, mert egy esetleges későbbi ellenőrzés során ezzel tudja alátámasztani a kifizetés jogosságát. Az anyakönyvi kivonat említésekor a jogszabály nem tesz olyan hátrányos megkülönböztetést, hogy az kizárólag magyar vagy magyarul írott lehet. Ebből következően amennyiben a gyermek külföldön született, és nem rendelkezik magyar okmánnyal, akkor sincs semmi akadálya a kifizetésnek. Az okirat - amennyiben az Európai Gazdasági Térség hivatalos nyelvén írták - hivatalos fordítása sem szükséges. Persze azért nem olyan nagy baj, ha egy hozzávetőleges fordítás alapján az ügyintéző vagy a revizor meg tudja állapítani, hogy mivel áll szemben, esetünkben például egy esetlegesen szlovák nyelvű okmányon. Az EGT hivatalos nyelve megegyezik valamennyi tagország hivatalos nyelvével. Lássuk, melyek ezek! Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Norvégia, Svájc és Liechtenstein. Amennyiben ezen országok hivatalos nyelvén kívül érkezik okmány, arról hivatalos fordítás szükséges az ügyintézés megkezdéséhez. Apának tehát a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell tekinteni. A leírtak azt jelentik, hogy nem elégséges az, ha a születési anyakönyvi kivonaton az igénylő van feltüntetve, mint apa, nyilatkozatot kell adnia, hogy szülői felügyeleti jogáról nem mondott le. Ugyanakkor a jogszabály nem kéri számon a gyermekkel történő azonos lakcímen tartózkodást, elegendő, ha az igénylő az előbbi nyilatkozatot megteszi. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékletét kell hogy képezze az említett nyilatkozat és anyakönyvi kivonat, valamint az esetleges halottvizsgálati bizonyítvány fénymásolata. Ismételten csak a munkáltató szempontjából jelentkezik többletfeladatként az, hogyha a munkavállaló a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat. Az új munkáltatójánál ugyanis csak akkor jogosult a munkaidő-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a munkaidő-kedvezményt részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon[…] részlet vége a válaszból.