235 cikk rendezése:
181. cikk / 235 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
182. cikk / 235 Jogalap nélkül felvett ellátások
Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?
183. cikk / 235 Telefonszámla megtérítése
Kérdés: Elfogadható-e adómentes természetbeni juttatásként az a gyakorlat, hogy a dolgozó a telefonszámla 20 százalékát minden egyéb kimutatás nélkül téríti meg? Alkalmazható-e telefonszámonként különféle módszer?
184. cikk / 235 Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága
Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
185. cikk / 235 Napidíj elszámolása
Kérdés: Adható vagy kötelezően előírt juttatás-e a napidíj, illetve 6 órás kiküldetés esetén jár-e teljes napidíj? Egy munkáltató az eddigi gyakorlata szerint 6 óra kiküldetés után fél napra, 12 óra után 1 napra járó napidíjat fizetett.
186. cikk / 235 Svájchoz kapcsolódó egészségügyi ellátás
Kérdés: Igaz-e az, hogy Svájcban is elfogadják az európai uniós egészségbiztosítási kártyákat, annak ellenére, hogy nem tagja az Európai Uniónak?
187. cikk / 235 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Amennyiben a munkáltató kifizeti a közigazgatási határon kívülről naponta bejáróknak a helyközi utazását (bérletet), akkor azon munkavállalók, akik nem kapnak bérlettérítést, a juttatási keretük (cafeteria) terhére választhatják-e azt, hogy 9 Ft/km költségtérítést kérnek? Nem etikátlan-e az, hogy aki bérletet vesz, megkapja annak a 100 százalékát, és nem csökken a kerete, viszont aki nem bérletet vesz, hanem autóval jár be dolgozni a közigazgatási határon kívülről, csak a juttatási kerete terhére kérheti az adómentes költségtérítés kifizetését? Vagy mindez a munkáltató döntésén múlik?
188. cikk / 235 Munkába járás költségeinek térítése
Kérdés: Mire kell figyelnie, és hogyan kell dokumentálnia a kifizetést annak a munkáltatónak, amely a vidékről bejáró dolgozói részére 2006. január 1-jétől a 9 forint/km összegű költségtérítést egységesen adómentesen, valamint az e fölötti összeget munkaviszonyból származó jövedelemként fizeti ki? A dolgozók a munkarendjük miatt a tömegközlekedést nem tudják igénybe venni.
189. cikk / 235 Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
190. cikk / 235 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Mely kormányrendelet foglalja magában azt a törvénymódosítást, amelyben a közigazgatási határon kívülről járó dolgozónak adómentesen, kilométerenként 9 forintot lehet téríteni, és ez esetben a munkáltatónak nem kötelessége vizsgálni, hogy a magánszemély hogyan jut be a munkahelyére?
