Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap áthelyezése esetén

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozott is.Feltételezhetően az érintett munkavállaló március 19-én,szombaton a módosult munkarend szerinti munkanapon nem kívánt dolgozni, éskérelmére adták ki, illetve írták ki részére az éves rendes szabadságábólszombati napra az egy munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása

Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltatómegszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatokjellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek közöttidesorolja például az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

1949-ben született közalkalmazott nyugellátása

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2006. május 4-én, 57 éves korában az az 1949. május 4-én született közalkalmazott, aki addig 42 év munkaviszonnyal fog rendelkezni? Hány hónap felmentési idő jár nyugdíjazáskor, és mikor kezdheti meg ennek igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] ...mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat– a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságánakmegfelelő időben és részletekben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet a válaszából: […] ...birtokában avállalkozó "saját elhatározásból" a vállalkozói tevékenységét személyesen nemfolytatja – pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg atevékenységét –, ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség azigazolvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: 1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?
Részlet a válaszából: […] A GYES-ről visszatérő dolgozó részére a szabadságot pénzbenmegváltani nem lehet, tehát nem kifizetni, hanem kiadni kell azt az alábbiakértelmében.Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező, módosítása az Mt. 82. § (1) bekezdésében foglaltrendelkezés analóg alkalmazásával a felek közös megegyezését kívánja meg.Az Mt. 13. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel, aműszakpótlékra való jogosultság jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Kft.-ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonykeretében – lássák el. A gondot az jelentheti – amennyiben a munkáltatói jogotgyakorló ügyvezetőt munkaviszonyban kívánják foglalkoztatni –, hogy a tagokegymás feletti kölcsönös munkáltatói joggyakorlása kizárt. Az valóbanlehetséges, hogy a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Beltag jogviszonya

Kérdés: Keletkezik-e bármilyen közteher-fizetési kötelezettsége a betéti társaságban annak a beltagnak, aki legalább a következő egy évben megélhetését ingatlanok bérbeadásából kívánja fedezni, és a társaság tevékenységében személyesen semmilyen formában nem kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagjának – amennyiben ténylegesen nemműködik közre a társaság tevékenységében, illetve ilyen kötelezettsége sem állfenn (tehát nem üzletvezető) – semmilyen járulék- vagyegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Ez a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Kérdés: Magánemberként milyen összeget kellene fizetnie annak a dolgozónak, aki napi 4 órás munkaviszonyának kiegészítéseként a másik négy óra szolgálati idő megszerzésére megállapodást szeretne kötni a nyugdíjfolyósító intézettel? A dolgozó kisgyermeke nevelése miatt több évig kíván napi négyórás munkaviszonyban dolgozni, jelenlegi havi bruttó keresete 30 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Érthető olvasónk kérdése, hiszen a jövedelme nem éri el aminimálbér összegét, így a munkaviszonya alapján megszerzett biztosítási időnekcsak az arányos tartama vehető ténylegesen szolgálati időként figyelembe. ATny-tv. 39. §-a alapján ugyanis ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Munkaidőkeret megállapítása

Kérdés: Egy kft. kávézót üzemeltet, amelynek nyitvatartási ideje 09.30-21.00 óráig tart. Két alkalmazott dolgozik váltva, két nap munka után két nap szabad. A munkáltató munkaidőkeret-szerződést kötött az alkalmazottakkal (kéthavi munkaidő alapján, tehát pl. 2005. február 1-jétől március 31-éig: 20+23 munkanap x 8 óra = 344 órára). Helyesen számolja-e a munkaidőkeret-szerződésben az órák számát a munkáltató, és mit kell tartalmaznia ebben az esetben a munkaszerződésnek, illetve a munkaidőkeret-szerződésnek?
Részlet a válaszából: […] ...eredményezi, amely az Mt.82. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés analóg alkalmazásával a felek közösmegegyezését kívánja meg.A munkáltatónak értelemszerűen a munkaidőkeret megállapításamellett azzal összhangban szükséges a munkarend,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.
1
84
85
86
92