3271 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a dolgozó munkába lépésének napja 2013. november 25., de ettől a naptól keresőképtelen beteg, emiatt nem tudja felvenni a munkát, és betegszabadságra válik jogosulttá?

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?

Kérdés: Hová fordulhat jogorvoslatért az a munkavállaló, aki úgy véli, hogy a munkáltatójánál működő kifizetőhely helytelenül állította ki az egészségpénztár részére a betegség miatti keresetkiesésről szóló igazolást? A munkáltató nem akarja kijavítani a bérszámfejtő program által kiállított nyomtatványt, amelyen igazolnia kell, hogy a kapott táppénzellátás és a számított (betegség nélküli) jövedelem összegének különbözete mekkora, annak ellenére, hogy az nem tartalmazza az előző időszakra kifizetett túlórát, és így veszteséget okoz a dolgozónak.

Kérdés: Érdemes felülvizsgálatot kérnie a december végén elvégzett szívkoszorúér-műtétjére tekintettel annak a háziorvosnak, aki 25 éve dolgozik ezen a területen, 2002-ben szívinfarktust kapott, III. csoportos rokkantként rokkantsági nyugdíjat kapott, és jelenleg 99 300 forint összegű rokkantsági ellátásban részesül? Lehetséges-e az, hogy a felülvizsgálat megállapításai után csökken a jelenlegi ellátása?

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.

Kérdés: Milyen kilépéssel kapcsolatos nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy társaság vezető tisztségviselőjének jövedelemkifizetése és járulékfizetése megszűnik, mert máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít, de a tisztséget továbbra is ellátja, tehát a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll? Egy OEP-ellenőrzés alkalmával az ellenőr lesztornózta a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nevű nyomtatványt, mondván, a nyomtatványt nem lehetett volna kiállítani – függetlenül attól, hogy a tényleges járulékfizetés megszűnt –, mert a biztosítási jogviszony nem szűnt meg.

Kérdés: Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?

Kérdés: Keletkezik társas vállalkozói jogviszonya egy kft. ügyvezetőjének, aki egy másik cégnél heti 30 órás munkaviszonyban áll, ahol a jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét? Elegendő ez a magas jövedelem ahhoz, hogy ügyvezetőként mentesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?