Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Családi pótlékra jogosultság nevelt gyermek után

Kérdés: Nevelőszülő saját háztartásában folyamatosan gondozott egy nevelt gyermeket, aki 2003. május hóban töltötte be a 18. életévét. A gyermek utógondozói ellátását a saját háztartásában 2004. április 30-ig ellátta a nevelőszülő. A fiatal felnőtt tanulói jogviszonya 2006. június 30-ig tart. 2003. június hótól 2004. április hóig ki jogosult a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...tanévtől, 2004. szeptember 1-jétől ez a szabály a gyermek 23. életévére változott.Nevelőszülő az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Román állampolgárságú társasági tag jogviszonya

Kérdés: Magyarország uniós csatlakozása után fennáll-e a magyar-román egyezmény, amely alapján a román részvétellel működő gazdasági társaság tagi jogviszonyban személyesen közreműködő tagja nem biztosított. A tagtól csak adóelőleget (a jövedelemkivét után) kell vonni, illetve tételes eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény alkalmazását illetően hazánk uniós csatlakozása nem hozott semmilyen változást. Különösen nem a társas vállalkozók jogállását érintően, akikre e megállapodás személyi hatálya eleve nem terjedt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] ...sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kft. ügyvezetője feladatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Izraeli-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni a jogviszony tartamára a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást (Tbj-tv. 20. §, 24. § és Eho-tv. 6. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni abban az esetben, ha egy cég egy táncegyüttes tagjaival megbízási szerződést kötött, és részükre negyedévenként fejenként 45 000 forint megbízási díjat fizet?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási szerződések alapján a táncegyüttes tagjainak jogviszonya folyamatosan fennáll, díjazásuk egy hónapra számítva 15 000 forintnak felel meg. Ez az összeg semmiképpen nem éri el a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti, a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységből származó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelem, amely biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján (munkaviszony) fizetendő ki.Ebből következően utána nem százalékos egészségügyi hozzájárulást, hanem a Tbj-tv. 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...azt fontos meghatározni, hogy a megszűnt biztosítási időt melyik jogviszonynál vesszük figyelembe a folyamatos biztosítási idő számítása szempontjából. Mindkét foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyhoz a megszűnt biztosítási idő nem vehető figyelembe. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: Mi az irányadó a táppénz összegének megállapításához, és a számítási időszak annál a munkavállalónál, aki 2004. április 20-tól jelenleg is keresőképtelen? A munkavállaló 1998. március 24-től 2003. január 26-ig munkaviszonyban állt, 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig munkanélküli volt, majd 2003. március 4-től 2004. február 9-ig ismét munkaviszonyban állt, 2004. február 11-től 2004. április 4-ig ismét munkanélküli, és 2004. április 5-től jelenleg is munkaviszonyban áll.
Részlet a válaszából: […] ...1998. március 24-től rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. Tehát táppénzre – a keresőképtelenség tartamára – a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át jogosult. A táppénz összegének megállapításához az irányadó időszak 2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
362
363
364
403