Választás az anyasági ellátások között

Kérdés: Egy 2000. április 3-tól biztosított nő 2003. március 3-án szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, majd 2003. augusztus 18-tól jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül. (GYED-re 2005. március 3-ig jogosult.) 2004. október 6-án ismét szül. Köteles-e igénybe venni a második gyermekkel a terhességi-gyermekágyi segélyt, vagy továbbra is kérheti a GYED folyósítását? (2003. január 6-tól március 2-ig keresőképtelen beteg volt.)
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 39. §-ban foglaltak alapján az, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Választhat az anya, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Jugoszláv kft.-tag közterhei

Kérdés: Magyarországon hogyan és milyen közterheket kell fizetni az után a jugoszláv állampolgár után, aki egy magyar kft.-ben tagi jogviszonyban végzi az ügyvezetői tevékenységet, szokásos tartózkodási helye pedig Ausztriában van, ahol szintén társaságban megfizeti saját maga után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezen túlmenően a jogviszony tartamára a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulás is terheli a céget.A kérdésből kiderül az is, hogy olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Svájci állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik arra a svájci állampolgárra, aki több évig Magyarországon szándékozik maradni?
Részlet a válaszából: […] ...következően tartózkodási engedély birtokában belföldinek minősül.Amennyiben valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akkor az általános szabályok szerint kell a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...biztos, hogy nem járnak el helyesen.A megbízási jogviszonyban álló személyre a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező – adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] ...az a tény, hogy a tag a tolmácsolási tevékenységéért díjazásban nem részesül, nem befolyásolja azt, hogy pl. egyéb biztosítási jogviszonya hiányában minimumjárulék-fizetési kötelezettség keletkezik utána.Meg kell azt is említeni, hogy a Gt. 141. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése értelmében a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló biztosítási kötelezettségével azonos módon kell elbírálni.Ebből következően, ha az e tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Telefonkártya-juttatás közterhei

Kérdés: Keletkezik-e természetbeni juttatás címén adóköteles jövedelem abban az esetben, ha egy társas vállalkozás telefonkártyát juttat azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaköre olyan, hogy nincsenek folyamatosan a telephelyen, pl. árubeszerzők, illetve emellett telefonkártyát kapnak a vezetők is? A havonta adható kártya értéke maximálva van, havi 5000 forintban. A dolgozók saját telefonjukat használják a társaság érdekében.
Részlet a válaszából: […] ...Az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése szerint az adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg. Ezért a munkaviszonyban álló magánszemélyek munkaviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése

Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...első biztosítási jogviszony létesítése időpontjának pontos ismerete hiányában nem állapítható meg, hogy a munkavállaló tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült-e.A probléma megoldásához ugyanis először azt kell tisztázni, hogy a munkavállaló tagságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A foglalkoztató továbbá a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján az általános szabályok szerint a tételes egészségügyi hozzájárulást is köteles megfizetni. Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Közalkalmazott nyugdíjba vonulásának időpontja

Kérdés: 1970. augusztus 16. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó általános iskolai tanár 2004. november 18-án tölti be az 57. életévét. A négy főiskolai év (1966-1970) beszámításával 38 év szolgálati ideje lesz, valamint két gyermeket is szült 1975-ben és 1980-ban. Érdemes-e elmennie 2004. november 18-án nyugdíjba úgy, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát megtartja, és 2005. augusztus 17-én jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra, vagy inkább csak 2005. november 18-tól kérje a nyugdíjazását, amikor a nyugdíjalapjába már a jubileumi jutalom összege is beleszámít, és addigra már 39 év szolgálati idővel fog rendelkezni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdező 2005. november 18-tól kéri nyugdíjának a megállapítását, akkor a nyugdíj mértéke 1,5 százalékkal magasabb lesz, és a nyugdíj alapját képező átlagkeresetbe beszámításra kerül a jubileumi jutalom összege is. Ha a nyugdíj megállapítását 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
361
362
363
403