Találati lista:
3131. cikk / 4270 Szülés GYED, GYES ideje alatt, a határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján 2010-ben vagy 2011-ben, a GYED vagy a GYES folyósítása alatt történő szülés esetén mely esetben lesz jogosult újabb terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítására az a 2008. január 2-ától biztosított nő, akinek határozott idejű szerződése 2009. április 30-án lejár? Az első szülés várható időpontja 2008. szeptember 20. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult az illető, mert mindkét ellátásra való jogosultsága a biztosítása fennállása alatt kezdődött, és a jogosultsághoz szükséges további feltételekkel rendelkezik. Jogosult lesz-e az említett pénzbeli ellátásokra, ha a második szülés az álláskeresési támogatás folyósítása alatt történik, vagy jogosultságot csak abban az esetben szerez, ha újból munkaviszonyt létesít legalább 180 napra?
3132. cikk / 4270 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
3133. cikk / 4270 Bt.-beltag munkanélküli-ellátása
Kérdés: Igénybe vehet-e munkanélküli-ellátást egy betéti társaság beltagja, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, de a munkáltatója megszűnt? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a beltagsága miatt? Teljeskörűen biztosított lesz-e a munkanélküli-ellátás ideje alatt?
3134. cikk / 4270 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
3135. cikk / 4270 Osztalék közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a kifizető a dolgozó nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja át az osztalékot? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
3136. cikk / 4270 Nyári szünetben munkát vállaló végzős főiskolai hallgató magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Magán-nyugdíjpénztári tagságra kötelezett pályakezdőnek minősül-e egy ebben az évben végző főiskolai hallgató, ha 2002. és 2003. évben a nyári szünetben alkalmazottként munkát vállalt?
3137. cikk / 4270 Főiskolai hallgató minősítése
Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e és jogosult lesz-e a Start kártya kiváltására az a főiskolai hallgató, akit egy kft. hat hétnél tovább alkalmazott, és hallgatói munkaszerződés alapján úgynevezett hallgatói munkadíjat fizetett részére a minimálbér 15 százalékának megfelelően heti 10 350 forint összegben?
3138. cikk / 4270 Szakképzési hozzájárulás alapja
Kérdés: Szakképzésihozzájárulás-alapot képez-e a Start kártyás bér?
3139. cikk / 4270 Alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Igaz-e az az előadáson hallott információ, hogy az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatott munkavállalók után a munkaadónak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?
3140. cikk / 4270 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
