Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban valóban komoly jogértelmezési problémákatvetett fel az a kérdés, miszerint egy, a társaságban személyesen közreműködőtársas vállalkozó esetében a minimálbér, vagy a Tbj-tv.-ben szabályozottminimum-járulékalap (vagyis a minimálbér kétszerese) után kell-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk felvetésének első felével egyetértünk. Valóban azEho-tv. 3. § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat a juttatásokat, melyekalapját képezik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak, feltéve hogy azadott juttatást– a Tbj-tv. szerint belföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Th-tv.)28. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közösképviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint aszámvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.
Kapcsolódó címke:

Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Arra vonatkozóan, hogy köteles-e a beltag jövedelmetkivenni, illetve a bt.-nek a tag személyes közreműködésére tekintettel kell-ejövedelmet adnia, a válasz a Gt. 91. §-ában található meg. E jogszabályhelyelőírásai értelmében a betéti társaság bármely tagja a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Havi járulékbevallás

Kérdés: Miért lehet 18 százalékos munkáltatói nyugdíjjárulékot bevallani a havi bevallás 0708-09-01 (tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetések) alapján, amikor a Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése alapján csak 21 százalékot lehetne?
Részlet a válaszából: […] Valóban az említett jogszabályi hely egyértelműen kimondja,hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kellmegfizetni.Ezt a szabályt azonban felülírja az egyes pénzügyi tárgyútörvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (amely többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.
Kapcsolódó címke:

Járulékok elszámolása

Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forintösszegű minimum-járulékalap. Ettől eltérően a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja után kizárólag annak személyesközreműködése esetén keletkezhet járulékfizetési kötelezettség. Tehát akérdésbeli tag után is csak akkor lehet szó járulékfizetésről, ha a társaságtevékenysége gyakorlásában személyesen közreműködik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaellátmány járulékai

Kérdés: Magyarországon kell-e a devizaellátmány után járulékot fizetni abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű cég németországi telephelyén foglalkoztat munkavállalókat, akik minimálbért és külön szerződés alapján devizaellátmányt kapnak?
Részlet a válaszából: […] A devizaellátmány járulékalapot képező -személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe veendő – része után mind atársadalombiztosítási, mind pedig az egyéni járulékokat meg kell fizetni.A kérdés eldöntése érdekében tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozói járulék fizetése táppénzes időszak alatt

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie a táppénzes időszakra egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha máshol nincs biztosítással járó jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 46/B. § (3) bekezdés értelmében a vállalkozóijárulék alapja megegyezik a társas vállalkozó egészségbiztosításijárulék-alapotképező jövedelmével azzal, hogy a vállalkozói járulékot "éves szinten – aTbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címke:
1
31
32
33
51