Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Th-tv.)28. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közösképviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint aszámvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 31.
Kapcsolódó címke:

Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Arra vonatkozóan, hogy köteles-e a beltag jövedelmetkivenni, illetve a bt.-nek a tag személyes közreműködésére tekintettel kell-ejövedelmet adnia, a válasz a Gt. 91. §-ában található meg. E jogszabályhelyelőírásai értelmében a betéti társaság bármely tagja a társasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 19.
Kapcsolódó címkék:        

Havi járulékbevallás

Kérdés: Miért lehet 18 százalékos munkáltatói nyugdíjjárulékot bevallani a havi bevallás 0708-09-01 (tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetések) alapján, amikor a Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése alapján csak 21 százalékot lehetne?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban az említett jogszabályi hely egyértelműen kimondja,hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kellmegfizetni.Ezt a szabályt azonban felülírja az egyes pénzügyi tárgyútörvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (amely többek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 19.
Kapcsolódó címke:

Járulékok elszámolása

Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forintösszegű minimum-járulékalap. Ettől eltérően a társas...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A betéti társaság beltagja után kizárólag annak személyesközreműködése esetén keletkezhet járulékfizetési kötelezettség. Tehát akérdésbeli tag után is csak akkor lehet szó járulékfizetésről, ha a társaságtevékenysége gyakorlásában személyesen közreműködik....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaellátmány járulékai

Kérdés: Magyarországon kell-e a devizaellátmány után járulékot fizetni abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű cég németországi telephelyén foglalkoztat munkavállalókat, akik minimálbért és külön szerződés alapján devizaellátmányt kapnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A devizaellátmány járulékalapot képező -személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe veendő – része után mind atársadalombiztosítási, mind pedig az egyéni járulékokat meg kell fizetni.A kérdés eldöntése érdekében tehát a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozói járulék fizetése táppénzes időszak alatt

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie a táppénzes időszakra egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha máshol nincs biztosítással járó jogviszonya?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ftv. 46/B. § (3) bekezdés értelmében a vállalkozóijárulék alapja megegyezik a társas vállalkozó egészségbiztosításijárulék-alapotképező jövedelmével azzal, hogy a vállalkozói járulékot "éves szinten – aTbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címke:

Árbevétellel nem rendelkező őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével, és milyen összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie annak az őstermelőnek, aki más módon nem biztosított, és 2006. évben egyáltalán nem volt árbevétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés nagyon izgalmas problémát vet fel, amelyre ajogszabályban egyelőre nincsen válasz. A jogszabály alapján egyértelműenbiztosított mezőgazdasági őstermelőről van ugyan szó, akinek viszont – előzőévi bevétel híján – nincs járulékalapot képező jövedelme, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszonyban álló személy foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131 000 forintminimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – utánköteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 22.
Kapcsolódó címkék:    

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés meglehetősen kevés konkrétumot tartalmaz, ezértmegválaszolása során többféle lehetőséggel kell számolni. A szakképző iskolaitanuló ugyanis foglalkoztatható tanulószerződéssel vagy anélkül a gyakorlatiképzés keretein belül, ezenkívül a szünidő tartama alatt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 8.
Kapcsolódó címke:
1
…
32
33
34
…
52