Találati lista:
1031. cikk / 1629 Bedolgozói munka GYES mellett
Kérdés: Vállalható-e bedolgozói munka GYES mellett, a gyermek kétéves kora után?
1032. cikk / 1629 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő munkavállalót az alábbi esetben? Az 1981. július 27-én született nő 2006. február 1-jén állt munkába, 2006. augusztus 30-án megszülte gyermekét, és ettől az időponttól TGYÁS-t vett igénybe 2007. február 13-ig. 2007. február 14-től 2008. augusztus 30-ig GYED-ben, majd 2008. augusztus 31-től 2010. augusztus 30-ig GYES-ben részesült. A munkavállaló gyermeke koraszülöttként jött világra, ezért a GYES időszaka egy évvel hosszabb volt. A munkavállaló 2006-ban az időarányosan járó 19 nap szabadságból 13 napot vett ki a szülés időpontjáig.
1033. cikk / 1629 1953-ban született nő korengedményes nyugdíja
Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy 1953-ban született nő, aki jelenleg 40 év szolgálati idővel rendelkezik? Kevesebb lesz-e a nyugdíj összege annál, mint ha rendes időben menne öregségi nyugdíjba?
1034. cikk / 1629 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
1035. cikk / 1629 GYES mellett munkát vállaló dolgozó szabadsága
Kérdés: Ki kell-e adni a szabadságot a dolgozó kérésére abban az esetben, ha a GYES mellett vissza kíván menni dolgozni, vagy csak az ellátás letelte után, illetve ha megszakítják a GYES-t? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem az eredeti munkáltatójánál vállal munkát?
1036. cikk / 1629 Amatőr sportoló juttatásai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek, ha egy sportegyesület és egy amatőr sportoló a Sport-tv. szerinti sportszerződést köt pénzbeli eredményességi elismerés és szponzorációs támogatás fizetésére? Be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba a sportolónak? Hogyan alakul a fent említett pénzbeli juttatások kifizetőt, illetve magánszemélyt terhelő közterhe, ha a sportolónak semmilyen jogcímen nincs biztosítási jogiszonya?
1037. cikk / 1629 Munkáltató és munkavállaló megállapodása
Kérdés: Kollektív szerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló megállapodása mikor és milyen módon térhet el jogszerűen a törvényi rendelkezésektől?
1038. cikk / 1629 Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
1039. cikk / 1629 Fizetés nélküli szabadság engedélyezése
Kérdés: Köteles-e a munkáltató engedélyezni a fizetés nélküli szabadság igénybevételét annak a munkavállalónak, aki néhány hónapja állt munkába a GYES lejárát követően, augusztus közepéig szabadságot vett igénybe, és ezt követően szeretne fizetés nélküli szabadságra menni és gyermeknevelési támogatást igényelni? Milyen egyéb lehetőségei vannak a munkáltatónak?
1040. cikk / 1629 Adóhatósági eljárás
Kérdés: Helyesen jártak-e el az eljáró adóellenőrök, amikor az APEH egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzése során nem közölték az ügyféllel az ellenőrzés célját? A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégtől elkérték a megrendelőkkel kapcsolatos nyilvántartásokat, számlákat, illetve a velük kötött szerződéseket és azok teljesítésének teljes háttéranyagát, valószínűleg azért, hogy az így nyert adatok alapján a későbbiekben a vevőknél vizsgálatot kezdeményezzenek olyan adóra vonatkozóan (innovációs járulék), amelynek fizetésére az ellenőrzött cég nem köteles.
