tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott bedolgozói jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bedolgozó biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen összegű jövedelem után lesz biztosított 2012. július 1-jétől a bedolgozó?
Részlet a válaszból: […]továbbra is úgy rendelkezik, hogy a bedolgozói jogviszonyban munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3934
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Bedolgozói munka GYES mellett

Kérdés: Vállalható-e bedolgozói munka GYES mellett, a gyermek kétéves kora után?
Részlet a válaszból: […]személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség. A bedolgozó munkáját - eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti. Természetesen csakis azokét, akik munkaviszony létesítésére jogosultak. Ez utóbbi azért került ilyen módon szabályozásra, mert tiltás esetén az ellenőrzés nem megoldható. A foglalkoztató a munka megkezdését megelőzően köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást megadni. A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni. A jogszabály azt nem magyarázza meg, hogy az elvárható gondosságon és szakértelmen mit kell érteni. A bedolgozói jogviszonyt kellőképpen kiveséztük, most következzék a kérdés második része, a gyermekgondozási segély. Kinek s milyen körülmények között jár ez a fajta szociális ellátás? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, valamint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A szabályozás 2010. április 30-ig alapesetben a gyermek 3. életévének betöltéséig tette lehetővé az ellátás folyósítását. A változás a 2010. április 30. után született gyermekekre vonatkozik, tehát legelőször majd két év múlva érezteti hatását. Fontos tudni a fentieken kívül, hogy amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni az ellátás megszüntetésénél. Az imént felsoroltakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa - tehát a nagyszülő - is jogosult a gyermekgondozási segélyre. Ebben az esetben további feltétel, hogy a gyermek az első életévét betöltse, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történjék, valamint a szülők írásban nyilatkozzanak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a leírt feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Most, hogy mindezt tisztáztuk, rátérhetünk a lényegre. Jár-e a fent részletezett ellátás a fent részletezett jogviszony fennállása alatt? A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját. A keresőtevékenység a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytatható. A nagyszülőre vonatkozó szabályozás kicsit eltérő. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet kizárólag a gyermek hároméves kora után, és csakis napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ezek alapján megállapítható, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve, a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett a bedolgozói jogviszonyon alapuló keresőtevékenység folytatható. Tehát leszögezhetjük, hogy a szülő a gyermek első, míg a nagyszülő a gyermek harmadik életévének betöltése után lehet bedolgozó, az ellátás folyósítása mellett. Annak, hogy a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3117

3. találat: Távmunka és bedolgozói jogviszony

Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeit, - a távmunka végzésével összefüggésben a távmunkát végző munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának a módját. A kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató biztosítja. A költségelszámolás módját a törvény tehát a felekre bízza. Ezzel kapcsolatban utalnunk kell az Szja-tv. 3. számú mellékletének I. fejezetére. A munkáltatónak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg távmunka esetén "többlet" tájékoztatási kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogy a valamennyi munkavállaló számára kötelezően előírt tájékoztatáson túl az érintetteket informálnia kell: - a munkáltatói ellenőrzés, - az információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközök tekintetében használt korlátozások, illetve - a kártérítés idevágó speciális szabályairól. A jogszabály értelmében a munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének a teljesítését. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzésnek a bejelentése és a megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. A munkáltató-ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára, valamint a munkavégzés helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet. A már említett ellenőrzésen túlmenően a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlanra csak a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében léphet be. Ami a kártérítés speciális szabályait illeti, a munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetéig határozhatja meg, ha a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és a munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta. Ezzel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1138
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,